A valutaövezet egyetlen tagjának sem dobta vissza a költségvetési terveit pénteken az Európai Bizottság, amely ugyanakkor több ország esetében is korrigálást tart szükségesnek. Horvátországgal szemben hamarosan megindulhat a deficiteljárás, miközben a tanácsi ajánlásokat nem teljesítő lengyelek pénzügyi szankciók helyett még egy év haladékot kaphatnak.
Új szintre emelkedett pénteken a valutaövezeten belüli költségvetési felügyelet, amikor az Európai Bizottság az idén májusban hatályba lépett új szabályokkal összhangban közzétette véleményét több mint féltucat eurózóna-tagállam költségvetési terveiről.
A gazdasági és monetáris unió létrehozása óta először fordul elő, hogy Brüsszel még azelőtt véleményezheti és elvileg módosíttathatja is a tagállamok következő évre vonatkozó költségvetési terveit, hogy azokról érdemi vita folyt volna a nemzeti parlamentekben.
Az idén májusban hatályba lépett „kettes (gazdaságkormányzási) csomag tovább szigorítja az eurózóna tagállamaira, illetve a pénzügyi támogatásokra szoruló országokra érvényes költségvetési szabályokat, amelyeknek legmarkánsabb eleme, hogy a kormányoknak legkésőbb október közepéig be kell nyújtaniuk véleményezésre Brüsszelnek jövő évi költségvetési terveiket. A testület összesen 13 büdzsétervezetet véleményezett, Ciprust, Portugáliát, Írországot és Görögországot, vagyis az eleve erős ellenőrzés alatt álló programországokat nem.
Ahogy arra számítani lehetett, a Bizottság egyik tagállam költségvetési terveit sem dobta vissza (értsd ezalatt: nem küldte vissza átdolgozásra) amiatt, mert azok megítélése szerint nem állnak összhangban a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseivel, illetve az azok alapján a tagállamokhoz intézett ajánlásokkal. Miközben a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt eljárás alá vont tagállamok esetében a deficit kiigazítása a mérce, addig az eljárás preventív szakaszában lévő országoknál a Bizottság mindenekelőtt azt nézi, hogy a költségvetési terveik összhangban vannak-e a középtávú egyensúlyi céljaikkal, illetve a hozzájuk intézett országspecifikus ajánlásokkal.
Noha a Bizottság egyik esetben sem mutatta fel a „piros lapot”, a sárga lapot azért belengette öt vizsgált országnak, amelyek esetében véleménye szerint fennáll a szabályok megsértésének kockázata. Ezek: Spanyolország, Olaszország, Málta, Luxemburg és Finnország. Ezekkel a tagállamokkal szemben elvárás, hogy a 2014-es költségvetés véglegesítése során vegyék figyelembe a Brüsszel által említett kifogásokat.
A következő kategóriába azok a tagállamok kerültek, amelyek 2014-es költségvetési tervei – a testület megítélése szerint – nem biztosítják a paktum által megkövetelt kiigazítást a középtávú makrogazdasági célokkal összhangban. Ezért ezek az országok csak „nagyjából felelnek meg”, és esetükben a Bizottság nem zárja ki a nagyfokú kilengést a deficiteljárás preventív ágában, ami elvileg már pénzügyi szankciókat is vonhat maga után. Ezért Belgiumnak, Ausztriának és Szlovákiának is a Bizottság észrevételeinek megfelelően kell módosítania a jövő évi költségvetésen.
Egy fokkal kedvezőbbnek ítéli a helyzetet a testület Franciaországban, Hollandiában és Szlovéniában, ahol a 2014-es büdzsére vonatkozó tervek szavatolni fogják a stabilitási és növekedési paktum előírásainak való megfelelést. Ezért velük szemben nem elvárás pótlólagos intézkedéseket tenni a költségvetésben. Ugyanakkor a Bizottság arra is figyelmeztet, hogy a költségvetés olyannyira ki van feszítve ezekben az országokban, hogy a tervektől való legkisebb eltérés is nem megfelelést eredményezhet.
Brüsszel mindössze két tagállam, Németország és Észtország esetében nem lát okot a költségvetési tervek módosítására. Érdekes módon ugyanakkor Berlint is kritikával illette a Bizottság amiatt, mert megítélése szerint a németek nem értek el előrehaladást a 2013-ban hozzájuk intézett országspecifikus ajánlások strukturális részének (például a szolgáltatási szektor megnyitása, főleg a legalacsonyabb bérek felemelése és a belső kereslet élénkítése).
Az Európai Bizottság a nyáron a túlzott mértékű hiány megszüntetésére egy vagy két éves haladékot kapott tagállamokkal is külön jelentésben foglalkozott, utánajárva annak, hogy indokolt lehet-e további lépéseket tenni a velük szemben folyó deficiteljárás keretében.
Brüsszel egyetlen ország esetében sem látja indokoltnak az azonnali szankciókat, jóllehet a BruxInfónak néhány napja jól értesült források még elismerték, hogy a tanácsi ajánlások teljesítését egyértelműen elmulasztó lengyelek esetében a testület komolyan mérlegelte a kohéziós alapok egy része felfüggesztésének kezdeményezését.
A Bizottság végül bár megállapította, hogy Varsó a pénzügyminiszteri tanács ajánlásainak teljesítésére nem hozott hathatós intézkedéseket 2013-ban (amikor is el fogja mulasztani a javasolt hiánycélt és nem hozta meg az elvárt konszolidációs intézkedéseket), pénzügyi szankciók helyett a túlzott mértékű hiány kijavítására adott, nyáron már egyszer módosított 2014-es határidő 2015-re való kitolását javasolta most a pénzügyminiszteri Tanácsnak.
Horvátországgal szemben ugyanakkor a túlzott mértékű hiány megállapítását javasolta pénteken a pénzügyminisztereknek Brüsszel, amely Olli Rehn szavai szerint még idén megindítja az eljárást Zágrábbal szemben, amelynek a hiánya és az államadóssága is magasabb az elfogadható szintnél.
Egyelőre nem lát okot viszont a deficiteljárás megindítására a Bizottság Litvániával és Finnországgal szemben, noha különösen utóbbinál komoly aggodalmakat fogalmazott meg amiatt, hogy jövőre az államadósság várhatóan túllépi a GDP-arányosan 60 százalékos küszöbértéket.
„A folyamat a Bizottság számára sokkal inkább a partnerségről, mint a fegyelmezésről szól” – válaszolta Olli Rehn egy arra vonatkozó kérdésre, hogy Brüsszel egyes esetekben miért nem lépett fel erélyesebben tagállamokkal szemben.
A pénteki fiskális csomag alapvetően az eurózóna tagjait érintette, továbbá három olyan nem euróövezeti EU-tagot (Lengyelország, Litvánia és Horvátország), amelyek esetében vagy felmerült a deficiteljárás elindítása, vagy mérlegre került a túlzott mértékű hiány korrigálásában elért teljesítményük. Magyarország – amely nyáron szabadult a deficiteljárás alól – egyik jelentésben sem volt érintett.