Robert Fico kormánya a megyei választások után veti fel a közigazgatási reform témáját. Visszatérhet az 1990-ig érvényben levő 3+1-es megyerendszer, vannak érvek mellette és ellene is.
Szlovákiának Csehszlovákia megalakulása óta több alkalommal is megváltozott a közigazgatási rendszere. 1922-ig 16 megyét tartottak fent, aztán 1928-ig egy hatmegyés rendszerre változtatták, akkor viszont teljesen felszámolták a rendszert és 79, illetve 77 járást alakítottak ki. A világháború alatt ismét hat megye működött az országban – a déli régiók nélkül, majd 1949-től hat kerületté változott mindez. Az 1960-as évben végül létrejött az a 3+1 kerületi megosztás, amelynek értelmében a keleti, középső és nyugati országrész mellett Pozsonynak kiemelt státusza volt. A jelenlegi megyerendszer 2001-től működik.
Robert Kaliňák belügyminsizter elképzelése szerint változhat a jelenlegi felosztás, de állítja, nem akarja azt erővel rákényszeríteni senkire. A reakciók vegyesek, Jaroslav Baška (Smer), az újraválasztott trencséni megyefőnök szerint például ha a jelenleg folyó belső ellenőrzésen kiderül, hogy nem hatékony a rendszer, nincs problémája a régi struktúrákhoz való visszatéréssel. Juraj Blanár zsolnai megyefőnök ellenben a választások után kijelentette, nem tartja aktuálisnak a kérdést.
Robert Fico miniszterelnök a választások második köre után akarja megnyitni az erről szóló párbeszédet, jelenleg úgy tűnik, Pozsony kivételével minden megyében a Smer jelöltje győzhet. Fico azt ígéri, minden pártot bevon a párbeszédbe. Az álláspontok változnak pártról-pártra, Richard Sulík (SaS) és Igor Matovič (Egyszerű Emberek) például megszüntetné a megyéket, Bugár Béla úgy nyilatkozott, ez a kommunizmus modelljéhez való visszatérést jelentené csak, míg Martin Fedor (SDKÚ) szerint ez a kezdeményezés nem oldja meg az alapproblémát – a megyék magas működtetési költségeit.