Az elmúlt hetekben francia kiutasításoktól zengett a párizsi sajtó. Október 9-én egy fiatal roma származású diáklányt, 12-én pedig egy örmény fiút köteleztek az országból való távozásra. A kiutasítások nagy felháborodást váltottak ki a diákok körében: több százan vonultak az utcára Párizsban, és több kisebb városban is.
Országszerte tüntetések voltak a kiutasított diákokkal szemben mutatott bánásmód ellen Franciaországban. Az államfő, Francois Hollande igyekezett csillapítani a helyzetet, de vajon a megfelelő módszerekkel?
Az előző hónapban az Európai Unió felszólította Franciaországot, hogy amennyiben folytatja a roma közösséggel szemben alkalmazott politikáját, szankciókkal kell számolnia.
A roma közösségek integrációja igen kényes kérdéssé vált az országban, főleg a jövő márciusra tervezett helyi választások előtt. A közösség magas szegénységi szintje és bűnözésben való részvétele csak eltávolítja őket a francia többségi társadalomtól.
A koszovói diáklány esete
Október 9-én egy roma származású diáklányt deportáltak Franciaországból. A 15 éves Leonarda Dibrani éppen osztálykiránduláson volt társaival, amikor a rendőrök megérkeztek érte. A roma származású koszovói fiatal így nem tartózkodott otthon, amikor a hatóságok az édesanyját – hat lányával együtt – az ország elhagyására kötelezték. Az édesapát már október 8-án fogdába szállították.
A fiatal lány kiutasítása nagy sajtóvisszhangot vert Franciaországban: a Mediapart nevű híroldal szerint a tinédzser a buszon utazott többi diáktársával, amikor az egyik tanár telefonhívást kapott egy helyi tisztviselőtől, hogy állítsák meg a buszt. A tanár először visszautasította a kérelmet, majd átkapcsolták egy határellenőrhöz, aki keményebben és erőteljesebben szólította fel a tanárt. „Azt mondta nekem, hogy nincs más választásunk, ott ahol éppen vagyunk, állítsuk meg a buszt, mivel az egyik diák szabálytalan helyzetét rendezni kell” – nyilatkozta a koszovói lány tanárnője a Mediapartnak.
„Megkértem Leonardát, hogy búcsúzzon el a barátaitól, majd leszálltam vele a buszról” – tette hozzá a tanárnő. „Elmagyaráztam neki, hogy nehéz időszakon megy keresztül, és hogy sok bátorságra lesz szüksége. Majd megérkezett egy rendőrautó két rendőrrel, akiknek elmondtam, hogy rendkívül embertelen az a módszer, ahogy intézték az ügyet, és másképp is csinálhatták volna. Erre azt mondták, hogy nem volt más lehetőségük” – számolt be az esetről Leonarda tanárnője.
A belügyminisztérium jelentése szerint másképp történtek az események, mivel a rendőrök megvárták a busz visszaérkezését, majd intézkedésbe kezdtek.
A koszovói roma származású Leonarda – tanárai és barátai szerint – jó tanuló volt, aki fiatalon érkezett az országba az olaszországi Fano városából, és folyékonyan beszélt franciául. A diák tanárai által kiadott közlemény szerint megrendítette őket az eset és az eljárás, ahogy roma közösségekből kiszakítanak gyerekeket, és visszaküldik őket egy olyan országba, melyet nem ismernek. „Követeljük a gyerekek azonnali visszatérését Franciaországba” – olvasható a közleményükben.
A belügyminiszter adminisztratív vizsgálatot indított a koszovói lány kiutasítása ügyében, amely majd igazolja, hogy a szabályokat tiszteletben tartották-e – hangoztatta Jean-Marc Ayrault miniszterelnök, a belügyminiszterrel folytatott tanácskozását követően.
Pár nappal később Francois Hollande kijelentette, hogy a roma lány visszatérhet Franciaországba tanulmányai befejezésére, ám családja nélkül. A szombaton közzétett jelentés azt is leszögezi, hogy a jövőben a hasonló cselekedeteket iskolai tanításon kívül kell végrehajtani.
A család diszkriminációnak volt kitéve Koszovóban, ezért fordult menedékjogért a francia hatóságokhoz. Miután kiderült, hogy nem kaphatja azt meg, kiadták a kiutasítást, amelyet két halasztási kérelem után végül októberre tűztek ki.
A kiutasítások nem értek véget
Khatchik Kachatryanon örmény származású diák, 2011-ben érkezett családjával Párizsba, ahol szakmai felkészítő iskolába járt. A család politikai menedékjog iránti kérelmét 2012 májusában elutasították, így fellebbeztek az ügyben. Az örmény fiút szeptember 19-én bolti lopásért letartóztatták, érvényes személyigazolvány hiányában pedig a város szélén lévő fogdába szállították. A diákot ezután Örményországba deportálták, ahol házi őrizetbe került, mivel kihagyta az országban kötelező katonai szolgálatot.
Több száz francia diák tiltakozott a deportálások ellen, illetve a Leonardával szemben folytatott bánásmód ellen Párizsban és más városokban. A diákok dühének legnagyobb része a – kisebbségekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt kritizált – francia belügyminiszter felé irányult.
A BBC riportere, Christian Fraser Párizsban úgy fogalmazott, hogy a belügyminiszter saját pártján belül is kénytelen vádaskodásokkal szembenézni: a párton belül ugyanis többen úgy látják, hogy Valls elárulja a szocialista kormány alapelveit. A kormányt a jobboldali ellenzék is figyelmeztette, hogy ha lehetővé teszi a koszovói roma család visszatérését, akkor azzal veszélyes precedenst teremthet.
A közvélemény-kutatások szerint a franciák jelentős többsége, 93 százaléka egyetért azzal, hogy a roma bevándorlók nem tudnak kellően integrálódni a többségi társadalomba, ezért 77 százalékuk támogatja a párizsi kormány politikáját.