Az Egyesült Államok pénteken lemondta az EU-val való szabadkereskedelmi társulásról szóló tárgyalásait. Az e hétre tervezett brüsszeli megbeszélések az amerikai kormányzati szervek leállása miatt hiúsultak meg.
Az Atlanti-óceánon átnyúló szabadkereskedelmi övezet ötlete nem új keletű. Már a kilencvenes években felmerült, ám akkor még nem sikerült a tárgyalások elindítása. Az EU-t és az Egyesült Államokat magába foglaló gazdasági társulás a világkereskedelmi teljesítmény felét – és a világgazdaság harmadát – tenné ki. A két térség közti napi pénz- és tőkeforgalom megközelíti a napi két milliárd eurót, a vámok átlagos mértéke pedig más kontinensek közöttiekhez képest sokkal alacsonyabb, csupán három százalék.
Induló tárgyalások
Ezt felismerve 2007-ben közösen létrehozták a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot, amely az egyetlen magas szintű gazdasági fórum az Európai Unió és az USA között. A Tanácson belüli munkacsoport Karel de Gucht uniós kereskedelmi biztos és Ron Kirk, az USA kereskedelmi meghatalmazottja részvételével dolgozta ki a szabadkereskedelem lehetséges tervét. A csoport végső jelentése 2013 februárjában látott napvilágot, és sikerét bizonyítja, hogy két nappal később Barack Obama amerikai elnök, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben „elindítják a hivatalos tárgyaláshoz vezető belső döntéshozási folyamatokat”. Idén júliusban le is zajlottak az első megbeszélések Washingtonban; a folytatásra pedig e héten, október 7-e és 11-e között kerülne sor Brüsszelben. Az Egyesült Államok azonban – fizetésképtelensége miatt – lemondta a megbeszélések második fordulóját. Karel de Gucht uniós biztos ezzel egyidőben hangsúlyozta, hogy ez „semmiképpen sem tántorít el minket a célunk elérésében”.
Szép remények
A tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) célja a kereskedelmi korlátok lebontása. Ez magába foglalja a vámok és a nem-vámjellegű akadályok felszámolását. Elsősorban az utóbbiakra koncentrálva, a szabványok, szubvenciók és ellenőrzések eltávolítása kulcsfontosságú. A Transzatlanti Gazdasági Tanács jelentése szerint a teljes liberalizáció az EU számára évi 120 milliárd eurót, és 0,5 százalékos GDP növekedést hozna, valamint 400 ezer új munkahelyet teremtene. A független londoni székhelyű Centre for Economic Policy Research tanulmánya szerint a liberalizáció mértékétől függően ez a szám 70-120 milliárd euróra módosul, míg az Egyesült Államok haszna 50-95 milliárd – és legfeljebb 13 millió új munkahely – lenne. További hasznot jelentene, hogy az EU és az USA gazdasági súlyuknál fogva meghatározó trendeket teremtenének a szabványok terén, ami a harmadik országokkal folyó kereskedelemre is kedvező hatással lenne. A jelentések és tanulmányok egyhangúan a teljes szabadkereskedelem mellett foglalnak állást, hangsúlyozva, hogy minden forgatókönyv pozitív eredményekhez vezetne.
Kinek az érdeke?
Nem mindenki fogadja ilyen lelkesen a transzatlanti szabadkereskedelem gondolatát. Szkeptikusok szerint az USA és az EU közti WTO-viták (például a génmódosított takarmányról és élelmiszerekről) bizonyítják, hogy egy ilyen együttműködés életképtelen lenne. Civil szervezetek pedig a tárgyalások zárt jellegét és a nagy cégek lobbiérdekeinek érvényesülését kifogásolták. Más nem-kormányzati szervezetek a nagy vihart kavart Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodáshoz, az ACTA-hoz hasonlították a TTIP-t, amiért az a szellemi tulajdon védelméről is rendelkezne.