A szlovák piac jövő áprilisban nyitja meg kapuit hivatalosan a külföld előtt, a külföldi érdekeltségű cégek azonban már ma is földbirtokosok.
2014 április végén zárul Szlovákiával együtt több EU-tagállamban a második olyan átmeneti időszak, amely során tilos a külföldiek számára a földvásárlás. A mezőgazdasági földterületek ezt követően a szabad tőkemozgás szabályrendszere alá kerül. Andrej Králik, az Európai Bizottság szlovákiai kirendeltségének szóvivője szerint ezt követően az államok ezentúl nem diszkriminálhatják a földvásárlásra igényt tartó külföldieket.
Szlovákia 2003-ban a csatlakozása előtt ideiglenes kivételt harcolt ki a földvásárlásra vonatkozóan, mégpedig attól tartva, hogy a szlovák földterületeken tömegesen elkezdik felvásárolni a külföldiek. Egy további ideiglenes kivételt sikerült kiharcolni 2011-ben, ám Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szóvivője szerint többre esély sincs.
Elmondása szerint a jelenleg érvényes kivétel sem volt túl hatékony, mivel az csak a külföldi természetes személyek földvásárlásait gátolta. A külföldi befektetőknek így elegendő volt egy szlovákiai társaságot alapítaniuk, amelyen keresztül a földtulajdonosokkal tárgyalhattak, és így már annyit vásárolhattak, amennyit akartak.
A liptói mezőgazdászok nemrégiben mutattak rá egy esetre, mely során egy londoni tulajdonosokkal, de hongkongi tőkével rendelkező cég fokozatosan 1300, majd 700 és végül további 500 hektár földterülethez jutott három liptói kataszterben.
A Földművelésügyi Minisztérium csak közvetett információkkal rendelkezik az ilyen esetekről, rendszerint a szomszédos farmerektől. Zuzana Gulová, a tárca szóvivője szerint a földvásárlás pénz kérdése, és a külföldi befektetők nagyobb mennyiségű tőkével rendelkeznek, mint a hazaiak. Közölte, hogy a szlovákiai mezőgazdasági földterületekbe a világ különböző tájairól származó befektetők invesztálnak. A dánoktól és hollandoktól kezdve olaszokon és amerikaiakon keresztül kínaiakig és izraeliekig. „Senki nem képes azt pontosan megmondani, hogy mennyi földterületet vásárolhattak már fel” – szögezte le Gulová.
Az UniCredit Bank elemzése szerint ma már mintegy 40-45 ezer hektárnyi földterület lehet külföldiek tulajdonában, amelyből 25 ezer hektárt közvetlenül birtokolnak.
Stanislav Nemec szerint ez akár jóval magasabb is lehet, mivel csak becslésekkel dolgozhatnak, ugyanis erről semmilyen statisztikát nem vezetnek.
A földművelésügyi tárca is csak becslésekkel dolgozik, Gulová elmondása szerint ez azért van, mivel a külföldiek különböző módszerekkel jutnak Szlovákiában földtulajdonhoz. „Jogi személyként, vagy akár egy harmadik személyen keresztül, ugyanakkor a földtulajdont spekulatív célokra is használhatják” – hangsúlyozta.
A nyugat-európai befektetőket elsősorban a minőségi föld érdekli, mégpedig a nagyszombati régióban és a Duna menti alföldön. A földterületek iránti kereslet megnövekedéséről számolnak be a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, Nagytapolcsányi és Lévai járásokban. Ugyanakkor a kelet-szlovákiai régióban is növekvő keresletet tapasztaltak.
A minisztérium is hangsúlyozza, hogy elsősorban a csallóközi földterületek felvásárlása okoz gondot számukra, mivel itt található Szlovákia ivóvízkészletének jelentős része.
A földterületek iránt ugyanakkor nemcsak mezőgazdasági, de idegenforgalmi célokkal is érdeklődnek, éppen ezért a Tátrában is felélénkül a kereskedelem.
Gulová leszögezte, hogy a külföldi befektetők szlovák cégeken keresztül jutnak földterülethez, ugyanakkor nem mindig céljuk azt megművelni, csak megszerezni, majd bérbe adni.