Az egységes bankszanálási mechanizmusnak és alapnak működőképesnek kellene lennie addigra, mire befejeződik a bankuniós pénzintézetek mérlegének felmérése – hangsúlyozta az EP szakbizottsága előtt hétfőn Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke.
Mario Draghi a rendszeres időközökként sorra kerülő monetáris párbeszéd keretében válaszolt hétfőn az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága tagjainak kérdéseire, amelyek elsősorban a bankunió első és második pillérére, a bankuniós pénzintézetek jövőre esedékes állapotfelmérésére és a görög adósság fenntarthatóságára irányultak.
„Az lenne az optimális, ha az egységes bankszanálási mechanizmusra nem kellene tíz évet várni” – jelentette ki az EKB elnöke, üdvözölve azt a bizottsági javaslatot, amelynek értelmében már 2015. január 1-én hadra foghatóvá válna a bankunió második pillérének számító egységes bankszanálási keret.
Mario Draghi rámutatott, hogy a bankszanálási mechanizmusnak és alapnak fel kellene állnia addig, amire befejeződik a leendő bankunió pénzintézeteinek (mintegy 130 határokon átnyúló tevékenységet folytató bankcsoportnak) a mérlegfelmérése. Ez ugyanis szerinte szavatolná a banki stressz tesztek és az egységes bankfelügyeleti mechanizmusnak (vagyis a bankunió első pillérének) a hitelességét.
Az EU az előző években kétszer is átvilágította a rendszer működése szempontjából fontos bankokat, de uniós illetékesek ma már elismerik, hogy mindkettő kudarc volt, mert elsősorban a következményektől tartva nem tárta fel a bankok valós pénzügyi helyzetét. Politikusok és szakemberek esküdöznek, hogy most más lesz a helyzet, hiszen a leendő egységes felügyelet, az Európai Központi Bank számára hitelességi kérdés, hogy tisztában legyen azoknak a pénzintézeteknek a mérlegével, amelyeket felügyelni fog.
Nem kizárt, hogy a minden eddiginél mélyrehatóbb és szigorúbb állapotfelmérés bizonyos pénzintézeteknél hiányosságokat tár majd fel, bár Mario Draghi is kiemelte, hogy a bankok tőkehelyzete sokat javult a három évvel ezelőtti helyzethez képest. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy lesznek olyan bankok, ahol újratőkésítésre lesz szükség. Ezt alapvetően saját erőből, a piacról kell megoldaniuk, és állami támogatásokra csak utolsó mentsvárként számíthatnak.
Az EKB elnöke hitelességi kérdésnek tartja, hogy a bankok mérlegének felmérése idejére a tagállamok meghozzák a szükséges óvintézkedéseket és szükség esetére készenlétbe helyezzenek hitelforrásokat.
Elismerte, hogy kezdetben egy átmeneti időre a Bizottság által javasolt majdani bankszanálási alapnak is hitelforrásokhoz kell hozzáférnie az esetleges bankszanálásokhoz és rendezett felszámolásokhoz. Konstatálta, hogy a bankszanálási alap ideiglenesen az állandó válságkezelő alapból, az Európai Stabilitási Mechanizmustól is kölcsönvehetne (egyesek szerint az EKB közbeiktatásával), de – mint mondta – nem biztos abban, hogy ez a jelenlegi szerződéses keretek között megoldható.
Draghi egy kérdésre válaszolva elmondta, még nem döntöttek arról, hogy államkötvények is tárgyát képezzék-e a banki mérlegek átvilágításának. A módszertant október közepén hozzák majd nyilvánosságra – közölte.
Az EKB elnöke nem hagyta magát csőbe húzni a görög kérdésekkel. Korainak mondta arról spekulálni, hogy szükség lesz-e egy harmadik görög mentőcsomagra és ha igen, ennek mekkora lehet a volumene. Emlékeztetett rá, hogy a második program csak 2016-ban fut ki véglegesen. Draghi ugyanakkor fenntarthatónak nevezte a görög államadósságot és nem lát okot a változtatásra sem.
Az eurózóna jegybankjának elnöke arról is beszélt, hogy az utóbbi három hónapban Németországban is növekedésnek indultak a kamatok, amelyek sokáig mesterségesen alacsonyak voltak, mivel a befektetők a periférikus országokból oda menekítették a tőkét. „Most annak jelét látjuk, hogy a bizalom kezd megerősödni, és a német államkötvények kamata is növekszik” – közölte.