A választási korhatár csökkenésének igényét az emberi jogok védelmének és támogatásának stratégiájában fogalmazták meg. A dokumentumot a kormány emberjogi tanácsa készíti elő. „Megerősödne a választójog általánosságának elve, a lépést a fiatal generáció kommunikációs és információs technológiák elterjedésének köszönhető fejlettsége is indokolja” – áll a dokumentumban, melyet Petőcz Kálmán, a Szlovák Helsinki Bizottság vezetőjének irányításával készítenek elő.
Robert Kaliňák belügyminiszter, aki jelenleg az új választási törvényeket készíti elő, nem ért egyet a javaslattal. „Ezt nem tudom igazán elképzelni, ehhez szükséges egy alapvető érettség” – véli. Martin Poliačik, az SaS képviselője azonban támogatná a javaslatot. „Tanárként tudom, hogy a 16 éves gyerekek élénken érdeklődnek a politika iránt, a választójog pedig még jobban elmélyítené érdeklődésüket” – mondta. Szerinte nincs nagy különbség egy 16 és egy 18 éves választó között.
Mások azonban nem igazán értenek egyet Poliačikkal. Branislav Kočan történelemtanár szerint a fiatalok könnyen befolyásolhatók, főleg családjuk és dominánsabb kortársaik által. Juraj Gedra, a Smer ifjúsági szervezetének vezetője szerint az ötlet jó, a fiatalokat azonban „fel kell készíteni” a választójogra.
Egyes elemzők más kockázatokra is figyelmeztetnek. A fiatalok hajlamosabbak támogatni például szélsőjobboldali erőket. Peter Filzmaier osztrák politológus a Sme napilap kérdésére elmondta, Ausztriában már minden típusú választásokon választottak a 16 évesek, ám az eredményeket különösebben nem befolyásolták. „Ez a választók nagyon kis csoportja, kevesebb, mint 3 százaléka” – magyarázta.
Martin Slosiarik szociológus szerint Szlovákiában sem lenne túl nagy hatása a 120 ezer új szavazónak. „Valószínűbb, hogy a liberálisabb pártoknak segítenének” – vélekedett.
Míg Ausztriában a zöldek és a szociáldemokraták is igyekeztek megszólítani a fiatalokat, a Szlovákiában a Smer nem járna ilyen sikerrel. Slosiarik szerint ugyanis nem igazán foglalkoznak a csoportot érdeklő témákkal.