Szlovákiának ismét van főügyésze. Jaromír Ciznár pénteken elfoglalhatta hivatalát, miután Ivan Gasparovic államfő aláírta a kinevezését. Egy hónapot várt a szlovák államfő az új főügyész kinevezésével, amely persze az események ismeretében nem is tűnik olyan soknak, hiszen két és fél év huzavona után vált újra betöltötté e poszt. Bár a pozíció eddigi üresen maradása megoldódott, a kinevezés kapcsán több elégedetlen hang is akad.
Előzmények
Már korábban is beszámoltunk a botrányosnak nevezhető főügyészválasztásról, mely 2011. június 17-ig nyúlik vissza. Ekkor még Iveta Radicová volt Szlovákia miniszterelnöke, s négy párti koalíciója a számos vita ellenére még viszonylag stabilan kormányzott. A koalíciónak tagja volt a Bugár Béla-vezette Híd párt is. A kabinet tömörülései megállapodtak abban, hogy Jozef Centest jelölik főügyésznek. Végül hosszas kötélhúzás után titkos szavazással sikerült is megválasztani főügyésznek. Csakhogy közbelépett Ivan Gasparovic elnök, aki közismerten igen jó viszonyban volt a volt ellenzéki vezetővel, Ficóval, s jelezte, nem hajlandó aláírni az új főügyész kinevezését. Az alkotmánysértő magatartás ellenére, stratégiája bevált. Bár az ellenzék panaszt emelt az alkotmánybíróságnál Gasparovic lépése miatt, minden tiltakozás hiábavalónak bizonyult. Fico hatalomra kerülésével aztán persze senkinek sem lehettek illúziói abban a tekintetben, hogy az új miniszterelnök majd orvosolja a jogsértést, hiszen az ellenzék számára nyilvánvaló: az államfő összejátszott Ficóval, hogy Jaromír Ciznárt ültethessék a főügyészi székbe. A kormánypárti képviselők az alaptörvény felett őrködő testület kiiktatásával az utolsó jogi akadályt is elhárították.
Mindezek után a főügyész-választást egy hónapja, június 18-án tartották meg. A jelölt Jaromír Ciznár, a pozsonyi kerületi ügyészség vezetője volt. Az ellenzék kivonult az ülésteremből az alkotmány megsértésére hivatkozva, ez azonban nem jelenthetett akadályt a kormánypárti képviselők számára. Bár titkos szavazást tartottak, elég könnyen meg lehetett állapítani, mely képviselők is adták a voksukat Ciznárra.
A kinevezés
A szavazás után pedig a kinevezés ideje is elérkezett. Több találgatás is volt, miért várt egy hónapig az államfő a kinevezéssel. Egy szlovák politikai elemző szerint erre csak két lehetséges válasz létezik. Vagy kidolgoztatott magának valamilyen elemzést, hogy jobban átlássa a főügyész körüli zavaros helyzetet, vagy csak színjátékot játszott a közvélemény előtt. „A második lehetőség sokkal valószínűbb. Azt a látszatot akarta kelteni, hogy nem siet, hogy mindent megengedhet magának, de ez a magatartás eléggé kicsinyes” – nyilatkozta az elemző.
Már a szavazást követően az ügy összehozta az ellenzék pártjait, közös sajtótájékoztatón sorakoztatták fel érveiket, miért is találták törvénybe ütközőnek a Smer eljárását. A kinevezést újabb határozott elutasítás követte az ellenzék részéről.
Pavol Abrhant, a KDH alelnökét csak az lepte meg, hogy Gasparovic titokban akarta kinevezni a főügyészt. „Az államfő biztos azt hitte, titkos szavazás után titkosnak kell lennie a kinevezésnek is” – mondta Abrhan. A Híd továbbra is állítja, hogy Ciznár jelölése a posztra eleve alkotmányellenes volt, mivel a parlament még 2011-ben jogerősen főügyésszé választotta Centést. „Az államfő döntésével hozzájárult a főügyészség jogfosztott állapotához, mivel két megválasztott főügyészünk van. Gasparovic ma ismét bebizonyította, hogy csak egy párt elnöke, nem pedig Szlovákia összes polgáráé” – tette közzé állásfoglalásában a Híd.
Az ügy tehát megoldottnak látszik, mégis kétségkívül hagy maga után némi kivetnivalót, nemcsak az alkotmánybíróság ignorálása, de a demokrácia tartópilléreinek meginogása is szembe kell tűnjön mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleménynek.