Lettország ezennel befejezte Európa politikai és gazdasági magjába való betagozódását – jelentette ki a lett pénzügyminiszter azt követően, hogy az EU pénzügyminiszteri tanácsa kedden hivatalosan is jóváhagyta a balti állam belépését az euróövezetbe.
Lettországgal 2014. január elsején 18 tagúra bővül az euróövezet. Az uniós pénzügyminiszteri tanács kedden hozta meg végleges döntését a balti állam csatlakozásáról, végérvényesen rögzítve a lett fizetőeszköz, a lat és az euró átváltási árfolyamát. Egy euró január 1-től 0,708 latot ér majd, és mint az ország kormányfője is megjegyezte, ezzel Lettország azon kevés tagállam közé tartozik majd, ahol az euróban feltüntetett árak magasabbak lesznek a nemzeti fizetőeszközben nyilvántartott áraknál. A végleges árfolyam nem változott a már korábban rögzített és jelenleg is érvényes árfolyamhoz képest.
A pénzügyminiszteri tanács keddi döntése már csak formalitásnak számított azok után, hogy a június 5-i pozitív bizottsági ajánlást követően több szinten, így legutóbb az állam- és kormányfők szintjén is jóváhagyták a lettek belépését. Lettország ezzel a 2011-ben csatlakozott Észtország után a második balti állam lesz január 1-től, ahol az egységes valuta lesz a pénznem. A következő is egy balti ország, Litvánia lehet, amely 2015-öt célozta meg az euró bevezetésére.
Andris Vilks, lett pénzügyminiszter a döntést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy Lettország alig néhány éve még a legnagyobb bajban lévő uniós tagállam volt, mára azonban a leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik az EU-ban. „Remélem, hogy Lettország az eurózónán belül is a legjobban teljesítők közé fog tartozni” – közölte a másfél milliós ország pénzügyminisztere.
Valdis Dombrovskis miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az egységes valuta bevezetése több okból is pozitív fejlemény Lettország számára. Először is alacsonyabb kamatszintet eredményez majd, és eltűnik az az árfelhajtó tényező, ami a lat és az euró árfolyama közötti különbségből fakadt.
Másodszor a balti állam kicsi és nyitott gazdaság, amely exportjának 70 százaléka a valutaunióba irányul. A kormányfő szerint rengeteg pénzt lehet majd megspórolni azzal, hogy nem kell majd folyton egyik valutáról a másikra váltogatni.
Az euróval könnyebb lesz dolgozni és számolni is, és ez hozzá fog járulni a külföldi működő tőke fokozottabb mértékű beáramlásához – említette meg még Dombrovskis.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a csatlakozás nem csak Lettország számára jó hír, de az eurózóna egésze számára is, amennyiben erősíti a valutaunióba vetett bizalmat.
A belépés azonban nem csak előnyökkel jár majd Riga számára, hozzá kell ugyanis járulnia az állandó európai válságkezelő alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus forrásaihoz. Dombrovskis azonban úgy vélte, hogy az összmérleg még így is messze pozitív. Vilks pénzügyminiszter elmondta, hogy a balti államnak összesen 320 millió euróval kell majd hozzájárulnia a válságkezelő alap forrásaihoz, az első öt évben ebből évente 40 milliót kell majd befizetni.
Lettországban mostanáig nem élvezte a lakosság többségének támogatását az euró bevezetése, a közvéleménynek csak a 37 százaléka támogatja a lépést. Az ország miniszterelnöke ugyanakkor rámutatott, hogy az utóbbi hat hónapban kedvező irányban mozdultak el az indexek, és abbéli reményének adott hangot, hogy január elsejére a társadalom többsége az egységes valuta mellé áll majd. Annál is inkább, mert a tájékoztató kampány most a második szakaszba lép, ahol az euróra való átállás gyakorlati kérdései lesznek majd napirenden.
Dombrovskis arra is felhívta a figyelmet, hogy a lett bankrendszert nem lehet a ciprusihoz hasonlítani, hiszen míg utóbbiban a GDP 7-8-szorosára duzzadt a bankszektor, addig Lettországban csak a GDP 130 százalékát teszi ki a pénzügyi szektor eszközállománya. Elismerte ugyanakkor, hogy a lett bankbetétek 50 százaléka külföldiek, nem helyi lakosok tulajdonában vannak. Ezt az európai intézmények is szóvá tették korábban és potenciálisan rizikós faktornak tekintették.
A kormányfő szerint ugyanakkor a kockázatokat ellensúlyozza, hogy Lettországban vannak pillanatnyilag a legszigorúbb banki tőkekövetelmények és likviditási mutatók azon bankok számára, ahol az ilyen betétek nagy súlyt képeznek.