Nyélbe ütötte a politikai megállapodást szerdán a Tanács és az Európai Parlament a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról. Az alku többek között a közvetlen kifizetések kizöldítését és a jelenleginél igazságosabb módon történő újraelosztását irányozza elő, és megerősíti a termelők pozícióját az élelmiszertermelési láncban, miközben több területen is a termeléshez kötött támogatásokra is lehetőséget ad.
40 tárgyalási forduló után politikai megállapodás jött létre szerdán a tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament között a közös agrárpolitika reformjáról. Az új, 2014 és 2020 közötti időszakban érvényes KAP számos területen továbbviszi a korábbi évek reformjait, miközben néhány területen – például a termeléshez kötött támogatások körének kiterjesztésével – akár visszalépésként is felfogható megfigyelők szerint.
„Örülök a megállapodásnak, ami új irányba fordítja a közös agrárpolitikát, fokozottabb mértékben figyelembe véve a társadalom elvárásait. Az egyezség nagy horderejű változásokhoz fog vezetni: igazságosabbá és zöldebbé teszi a közvetlen kifizetéseket, megerősíti az agrártermelők pozícióját az élelmiszertermelési láncban és hatékonyabbá, valamint átláthatóbbá teszi a közös agrárpolitikát. A KAP kulcsszerepet játszik majd az intelligens, fenntartható és befogadó növekedésre vonatkozó általános cél elérésében” – szögezte le első nyilatkozatában Dacian Ciolos, az EU mezőgazdasági biztosa.
„Egy nagyon kiegyensúlyozott csomagot alkottunk. A különböző elemei a közvetlen kifizetések kizöldítésétől kezdve az aktív, a kis és a fiatal gazdák kezelésén át a vidékfejlesztési programok végrehajtásának korszerűsítéséig azt demonstrálják, hogy az európai intézmények konstruktív megközelítése képes egy nagyon pozitív és modern keretet biztosítani a mezőgazdasági szektor számára” – értékelt Simon Coveney, ír agrárminiszter, aki a Tanács nevében tárgyalta ki az alkut a Parlamenttel.
A KAP-reform egyik legnagyobb újítása a közvetlen kifizetések egyes tagállamok, egyes régiók és agrártermelők közötti méltányosabb elosztása, egy több éven át tartó átmeneti időszak végén felszámolva a történelmi referenciákat.
A költségvetés újraelosztása szavatolni fogja, hogy 2019-re egyetlen uniós tagállam sem kaphat az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb direkt jövedelemtámogatást. Ez különösen a balti tagállamok agrártermelői számára jó hír, akik átlagosan jelenleg még a 40 százalékát sem kapják meg az uniós átlagnak.
A közvetlen kifizetések egymáshoz való közelítése nem korlátozódik a tagállamok közötti újraelosztásra, hanem kiterjed majd a határokon belülre is. Egy adott tagállamon vagy régión belül a hektáronkénti támogatás mértéke 2019-re nem lehet kevesebb az ugyanazon közigazgatási és mezőgazdasági térségben kifizetett támogatás átlagos mértékének 60 százalékánál. Itt az Európai Bizottság eredetileg az időszak végére teljes kiegyenlítődést szeretett volna, de végül be kellett érnie egy időben sokkal elnyújtottabb menetrenddel.
A tagállamok növelhetik a kis- és közepes méretű gazdaságok támogatását az adott gazdaság „első hektárai” után a normálisnál magasabb kifizetési szintet alkalmazva. A 2004-ben és a csatlakozott új tagállamok 2020-ig meghosszabbíthatják az egységes (egyszerűsített) területalapú kifizetési rendszert (SAPS), ami hektáronként egységes támogatás szintet jelent.
A jövedelemtámogatásokat a jövőben csak az úgynevezett aktív gazdálkodók vehetik majd igénybe, egy külön listán lesznek felsorolva azok a tevékenységek (golfpályák, stadionok stb.), amelyek nem lesznek támogathatók.
A megállapodás erős ösztönzést kíván adni a fiatal (41 éven aluli) agrártermelőknek, akik a már meglévő beruházási kedvezményeken túl 5 éven keresztül 25 százalékos pótlólagos támogatást kaphatnak. A kormányok a hátrányos adottságú területeknek is megemelt támogatást nyújthatnak. Egy korlátozott számú termék esetében pedig lehetőség lesz a termeléshez kötött támogatások kifizetésére.
A reform számos változtatást hoz majd a piactámogatási rendszerbe. Fokozottan támogatják majd a termelői szervezeteket, megerősítve a pozíciójukat az élelmiszerláncon belül a felvásárlókkal és a kiskereskedelmi láncokkal szemben, főleg az árak kitárgyalása során. Szektorspecifikus versenyszabályok lesznek a tej, a marhahús, a gabona és az olívaolaj ágazatban.
A cukorkvótákat 2017-ben törlik el, a bor- és szőlőágazatban pedig a telepítési jogok jelenlegi rendszerét egy dinamikus telepítés-engedélyezési rendszer váltja majd fel 2016-tól, ami 2030-ig lesz érvényben és éves szinten a szőlőtermő terület maximum 1 százalékán lehet csak új ültetvényt telepíteni.
A jogalkotók új válságkezelési eszközöket is létrehoztak, egyebek mellett egy válságtartalék létesítésével.
A KAP-reform egyik alappillére a közvetlen kifizetések kizöldítése. Kivétel nélkül minden tagállamnak, vidéki területnek és agrártermelőnek hitelt érdemlően bizonyított intézkedéseket kell majd tenni a termelés fenntarthatósága és a klímavédelem érdekében. A közvetlen kifizetések 30 százaléka három konkrét környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásához lesz kötve. Ezek: a szántóföldi monokultúra meghaladása (szántóföldi növények diverzifikációja), állandó legelőterület fenntartása és a birtok előbb 5, majd később 7 százalékának ökológiai területként való elkülönítése 2018-tól kezdődően. Alternatívaként olyan intézkedéseket kell tudni majd felmutatni, amelyek legalább azonos környezetvédelmi előnyökkel járnak.
A vidékfejlesztési programokra vonatkozó büdzsé legalább 30 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedésekre, biogazdálkodásra vagy innovációra kell majd fordítani. A rendelkezések arra is garanciát tartalmaznak, hogy ugyanazon a jogcímen az agrártermelők ne kapjanak két kifizetést, egyszer a zöldítésért az első pillérből, és egyszer agrár-környezetvédelmi intézkedésekért a második, vidékfejlesztési pillérből.
A tagállamok a kisgazdaságok számára egyszerűsített támogatási rendszert vezethetnek be, ha úgy látják jónak.
A kisgazdáknak fizetendő támogatások kivételével valamennyi KAP-támogatás részleteit nyilvánosságra hozzák a jövőben.
Az új közvetlen kifizetési struktúra (zöld komponens, fiatal agrártermelők kiegészítő támogatásai stb.) kivételével a KAP-reform valamennyi eleme hatályba lép 2014. január elsején. A maradék pedig 2015-től lesz érvényes, hogy időt adjanak az agrártermelőknek és a számítógépes alapú irányítási rendszernek az átállásra. (További részletek a KAP reformjáról a következő napokban).