Az uniós intézmények közül elsőként az Európai Parlament szakbizottsága elkészítette jelentését a bankok szerkezetváltásának és rendezett felszámolásának kereteiről szóló bizottsági javaslatról. A tervezet értelmében a bajba jutott pénzintézeteket ideiglenesen állami tulajdonba lehetne venni.
Részben a svéd modell volt az ihletője annak a jelentésnek, amelyet Gunnar Hökmark, svéd néppárti képviselő dolgozott ki a bankok szerkezetváltásának és szanálásának kereteiről szóló bizottsági javaslatra adandó válaszként.
Hökmark kedden arról számolt be újságíróknak, hogy az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottságában (ECON) nagy vonalakban többségi megállapodás jött létre a majdani irányelv szövegéről, illetve az Európai Parlament majdani álláspontjáról. Eredetileg az volt a terv, hogy a szakbizottság már szerdán szavazni fog a jelentésről, ezt azonban most májusra halasztották, részben azért, mert a másik jogalkotó, a Tanács még nem tart a tárgyalásoknak ennyire előrehaladott stádiumában.
Hökmark svéd ízeket is kevert a főztjébe, amikor azt javasolja, hogy – akárcsak a ’90-es évek elején Svédországban – az állam ideiglenesen saját tulajdonba vehesse a csőd szélére jutott bankokat. Az államosításnak azonban a lehető legrövidebb időre kell szólnia, addig, amíg a pénzintézetek visszanyerik életképességüket. „Nem vagyok szocialista, a bankokat minél előbb privatizálni kellene” – közölte a svéd konzervatív. Hökmark szerint a lényeg, hogy az adófizetőknek az ügyletből hasznuk kell, hogy származzon, míg a bankok részvényeseinek kell majd elkönyvelniük a veszteséget. Az államosítási koncepció nem volt része a Bizottság eredeti javaslatának.
Az EP tervezetének egyik központi eleme az úgynevezett bail-in, vagyis a bankok tulajdonosainak, hitelezőinek és 100 ezer euró felett a betéteknek a „jótállása” szanálás vagy rendezett felszámolás esetén. Hökmark jelentése széles lefedettséget ajánl és a 100 ezer alatti betéteken túl csak az 1 hónapnál rövidebb lejáratú betéteket és kötvényeket mentesítené a bail-in alól.
Az ECON előtt fekvő tervezet eltérő szanálási szabályokat írna elő a csak egyes bankokat érintő válságok kezelésére, illetve a rendszer egészét sújtó válságokra. A bankok szerkezetváltásának költségeit a bankok részvényeseire (tulajdonosaira) hárítaná, a rendezett felszámolás viszont már az állami hatóságok hatáskörébe tartozna.
A svéd képviselő is alapvetően a bankok előzetes (ex ante) befizetéseiből képzeli a bankszanálási alapok létrehozását, de a tagállamok emellett más lehetőségeket is mérlegelhetnének. Jelentése a bankok anyaországa, illetve a fogadó ország hatóságainak osztott felelősségét is tartalmazza.
Bár a tagállamok lesöpörték az asztalról a Bizottságnak azt a javaslatát, aminek értelmében az egyes nemzeti szanálási alapok kölcsönt nyújthatnának egymásnak, az EP-ben készülő jelentés erre önkéntes alapon mégis lehetőséget teremtene.
Gunnar Hökmark úgy vélte, hogy javaslatai nem vizezik fel a Bizottságét, hanem nagyon világos jogi kereteket teremtenek, ami nélkül szerinte világos operatív működés sem képzelhető el.
A néppárti jelentéstevő ajánlatosnak tartaná, ha az EU intézményei előbb a most asztalon levő irányelvet fogadnák el végleges formájában, mielőtt az Európai Bizottság már a bankunió keretében előterjesztené új javaslatát az egységes bankszanálási mechanizmusra. Brüsszel erre júniusban készül, vagyis a két projekt könnyen egymásba csúszhat.
A svéd EP-képviselő azt is fontosnak vélte leszögezni, hogy jelentése a bankválságok jövőbeni rendezéséről szól, és nem kíván a múltban hozott bankmentő intézkedésekkel foglalkozni. Az a kormányok dolga – tette hozzá.