Az unió bírósága szerint nem érvényesül a vasúti liberalizáció Franciaországban.
Az Európai Unió Bíróságának csütörtökön született ítélete szerint Franciaország nem tett eleget azon uniós kötelezettségének, miszerint a vasúthálózathoz való hozzáférést egyenlő feltételek alapján, diszkrimináció-mentesen biztosítsa a különböző vasúti társaságok számára.
A vasúti liberalizáció megvalósulásának hiányosságai miatt az Európai Bizottság számos más tagállammal szemben is intézkedett: Franciaországon kívül még Magyarország, Spanyolország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Németország, Portugália, Szlovénia, Görögország, Olaszország és Luxemburg ellen nyújtott be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet.
Négy esetben már február végén bírósági ítélet született: Magyarország és Spanyolország esetében ténylegesen mulasztást állapított meg a luxembourgi intézmény, míg az osztrák illetve a német szabályozást az elvárásoknak megfelelőnek találták.
Brüsszel szerint bizonyos funkciókat (mint például a vasúthálózathoz való engedélyek kiadását, a használatért felszámolandó díjak meghatározását, menetvonalak kijelölését a vállalatok számára) nem végezhetik a nemzetek történelmi vasúttársaságai, ezeket azoktól független szervek kezébe kell adni. Párizs esetében is ez volt a konkrét kifogás: a Bíróság megítélése szerint nem került sor az infrastruktúra működtetéséért és a vasúti szolgáltatás nyújtásáért felelős egységek teljes szétválasztására.
A nemzeti vasúttársaság (SNCF- Francia Nemzeti Vaúttársaság) részeként működik a vasúthálózatok üzemeltetésének bizonyos részjogosítványaiért felelős DCF (Vasút-Közlekedési Igazgatóság), bár a vasútvonalak a független szervként működő RFF (Francia Vasúthálózat) társaság tulajdonában vannak. Ez a gyakorlat pedig csökkentheti az SNCF versenytársainak lehetőségeit, és így jelentősen torzítja a szabad versenyt.
Bár a francia álláspont szerint egy 2011-es törvénymódosítással már megvalósították ezeket az elvárásokat, a Bíróság arra hivatkozott, hogy a Bizottság által a teljesítésre kitűzött határidő 2009 volt, és ők a 2010. decemberében benyújtott bizottsági kereset alapján jártak el és hoztak ítéletet. A módosítások véleményük szerint nem voltak kellően mélyrehatóak.