A török államfő első Svédországban tett hivatalos látogatása alkalmával a két ország delegációinak részvételével felavatták a Stockholmi Egyetemen a Török Tanulmányok Intézetét. Az Intézet feladata és céljaként Törökország történelmének, kultúrájának, politikájának és gazdaságának kutatását deklarálta. A Kitekintő Paul T. Levinnel, a Stockholmi Egyetem Török Tanulmányok Intézetének alapító igazgatójával beszélgetett.
Március 12-én avatták fel a Török Tanulmányok Intézetét a Stockholmi Egyetemen. Mi áll a kezdeményezés mögött?
Törökország növekvő szerepe számtalan területen megnyilvánul, de talán a gyors gazdasági növekedése a legszembetűnőbb, amely következtében az EU hatodik legnagyobb exportpiacává vált. A gazdasági kapcsolatok mellett a Svédországban élő nagyszámú török és kurd közösségek léte és a két ország közötti sokrétű, egyre mélyülő kölcsönös kapcsolatok fontossága hívta életre az intézetet. A munkám középpontjában Törökország unióban való megismertetése áll, és meggyőződésem, hogy az intézet tudományos kutatásaival segíteni fogja Törökország európai megértését.
Az intézet megnyitóján részt vett többek között Abdullah Gül török köztársasági elnök, XVI. Károly Gusztáv svéd király, illetve a két ország külügyminiszterei is. Megnyilvánul ebben a török-svéd együttműködés fontossága?
Igen, ebben biztos vagyok. A török államfő első alkalommal látogatott el Svédországba (2013. március 11-13.), s a látogatáson nagyszámú delegáció vett részt, ez mindenképpen jelzi a szoros együttműködési szándékot a két kormány között.
Hogyan járulhat hozzá az intézet a svéd- török kapcsolatok fejlődéséhez?
Mi elsősorban nem állami diplomáciai feladatot látunk el, hanem tudományos küldetésünk van. Diákokat szeretnénk tanítani és Törökországról szóló ismereteket átadni, ami az ország jobb megértéséhez vezet. Mindazonáltal így hozzájárulhatunk a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is.
Az intézmény három fő kutatási területéhez tartozik a kormányzás és gazdaság, a nemzetközi tanulmányok és kultúra, valamint a nyelv és társadalom. Melyiket emelné ki az intézmény kutatási területei közül?
A kutatásaink nagyon széleskörűek, több kutatási terület vonatkozásában is elköteleztük magunkat. A számos terület közül én személy szerint a nemzetközi kapcsolatok kutatásra koncentrálok, különös tekintettel Törökország és az Európai Unió kapcsolatára. A kulturális szakiránynál kiemelném a török nyelv oktatását, illetve a török média területét, ami egy érdekes terület, ha megnézzük például, hogy milyen népszerűségnek örvendenek a török szappanoperák. Szeretném továbbá kiemelni a kurd kérdést, ami a békefolyamatok miatt érdekes, és azért is releváns, mert nagyszámú kurd kisebbség él Svédországban. Ezeken felül hangsúlyoznám még az innováció, vállalkozás és török vállalatirányítás témáit.
Milyen szakembereket szeretnének képezni?
A tanulók, akik az intézetben fognak végezni, mehetnek majd külszolgálathoz mint török kutatók, lehetnek újságírók, vagy dolgozhatnak a svéd vállalati- vagy bankszektorban, ahol kockázatelemzéseket készíthetnek, hiszen ott szükség van törökországi szakértőkre.
Milyen szinten fognak oktatni az intézetben?
BA alapképzési program és mesterképzéses kurzusok fognak indulni. A kezdetekben a Stockholmi Egyetem többi intézetével együttműködve fogadunk PhD hallgatókat is, a későbbiekben pedig szeretnénk a saját PhD programunkat is meghirdetni.
Mik a tapasztalatai, sok svéd kutató érdeklődik a török kutatási terület iránt?
Ha szélesebb értelemben nézzük, sok tudományterület kötődik Törökországhoz. Többek között filológia – amelynek komoly hagyományai vannak Svédországban -, régészet, művészettörténet, és turkológia. Ami a modern török tanulmányokat illeti, a társadalomtudomány és bölcsészettudományon belül talán kisebb az érdeklődés, de szeretnénk erősíteni a török kutatás ezen ágát is mind Svédországban, mind egész Skandináviában.
Hogyan látja az intézet jövőjét?
Mik a személyes céljai és motivációi?
A legfontosabb célkitűzésem az, hogy jó munkát végezzek, és a tevékenységemmel eredményesen járuljak hozzá az intézet kiépítéséhez és elismertté tételéhez az elkövetkezendő években. Szeretném folytatni a kutatási területem is, a blogom fenntartását, és tervezem egy új könyv megírását a török-uniós kapcsolatokról. Természetesen azt is szeretném, hogy a családomra is elég időm maradjon.