Az olyan specifikus szakpolitikai területek, mint a vízdiplomácia jól beleilleszthetők a magyar kormány külpolitikájának hangsúlyos elemébe, a globális nyitás koncepciójába, amelyet nemcsak regionális, hanem tematikus nyitás is jellemez. Magyarország a globálisan egyre fontosabbá váló vízgazdálkodás területén is megpróbálja feléleszteni azokat a hagyományos kapcsolatokat, amelyek korábban egyes afrikai, illetve ázsiai térségekhez fűzték − mondta a Kitekintőnek a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára, Takács Szabolcs.
A víz témaköre globálisan is egyre jobban uralja a multilaterális és regionális szervezetek napirendjét, gondolkodását; többek között az ENSZ keretein belül is − mondta Kitekintőnek egy háttérbeszélgetésen a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára, Takács Szabolcs. Az összetett elemekből felépülő vízdiplomáciában Magyarország aktivitása és láthatósága növelésére törekszik mind a szervezeten belül, mind azon kívül: különböző eseményeken, konferenciákon, szemináriumokon képviselteti magát a magyar diplomácia, illetve szervezője is ezeknek. Utóbbi jegyében októberben Magyarországon kerül megrendezésre a Budapesti Víz Világtalálkozó, amely kapcsolódik az UNESCO által kezdeményezett ENSZ Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve rendezvényeihez.
Középpontban a víz
Az elmúlt években a víz globális fórumok központi témáját adta és adja, amint azt láthattuk a Rio+20 csúcstalálkozón is. Központi probléma a vízkészletek fogyása és az ezzel párhuzamos, aránytalan népességnövekedés, amely különösen komoly kihívást jelent egyes ázsiai és afrikai országok számára, de vitára ad okot az egészséges ivóvízhez való hozzáférés, mint alapvető emberi jog kérdésével kapcsolatban is. Utóbbi kapcsán Takács Szabolcs elmondta, hogy Magyarország részt vesz azokban a regionális és globális folyamatokban, amelyek az egészséges ivóvíz biztosítását szolgálják a világ minden lakosa számára.
Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: a magyar vízügyi szakmának igen jelentős hagyományai és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerei vannak. Igaz ez a Duna-menti határvízi kapcsolatokra, de a kontinenseken átívelő általános vízpolitikai kapcsolatokra is. A Duna-medence országait a Nemzetközi Duna Egyezmény fogja össze, amelynek bizottsága az EU-s Vízkeret Irányelvnek megfelelően koordinálja a vízgazdálkodási tevékenységeket. Ez nemzetközi szinten is példaértékű és nagy érdeklődésre tart igényt Ázsiában, ahol a Mekong folyó mentén igyekeznek hasonló együttműködést létrehozni és kidolgozni, de más régiók folyó bizottságai is rendszeresen küldik delegációik a Duna menti országokba – tette hozzá.
Ezen érdeklődés és tapasztalatcsere mentén Magyarország igyekszik feléleszteni hagyományosnak tekinthető kapcsolatait az afrikai és ázsiai térségben, ahol korábban jó hírnévre tettek szert a magyar vízügyi szakemberek. Több megkeresés is érkezett Magyarország felé ezekből a régiókból – például Délkelet-Ázsiából és Kínából -, ahol szívesen vennék magyar szakemberek részvételét a helyi, vízipari programok megvalósításában, illetve ösztöndíj lehetőségek felajánlását a felsőoktatás különböző szintjein – tájékoztatott Kovács Péter.
Ázsiai külkapcsolatok és vízdiplomácia tekintetében a 2011-es Ázsia-Európa-találkozó (ASEM) áttörést hozott az ázsiai-európai kapcsolatok dinamizálásában, amelyben Magyarország is igyekszik minél aktívabb szerepet vállalni, ezt szorgalmazva 2013-ban több állam- és kormányfői szintű találkozóra került, illetve kerül majd sor − informált Takács Szabolcs. A köztes időszakban, 2012-ben pedig szakpolitikai szeminárium került megrendezésre Budapesten különböző ázsiai résztvevőkkel (Thaiföld, Vietnam, Laosz és Kína). Afrika tekintetében ugyan nagyobb hátrányt kell ledolgoznia a magyar diplomáciának, de e téren is kibővült erőfeszítések mutatkoznak.
Magyar projektek Ázsiában
A vízdiplomáciának illeszkedik az általános magyar külgazdasági törekvésekbe is, mivel egyik célja láthatóbbá és sikeresebbé tenni a vízügyi szakmában érintett magyar gazdasági szereplőket. A szubszaharai és délkelet-ázsiai régióban az elmúlt másfél-egy év törekvései már szemmel látható eredményeket is hoztak ezen a téren, amelyekről Takács Szabolcs nyújtott átfogóbb képet.
A Magyar Vízipari Klaszter (MVK) keretein belül összefogásra került magyar vízipari tudás Ázsiában különböző projektekben vesz részt és vehet részt a közel jövőben: Thaiföld 2011 végén történelme legnagyobb árvizét volt kénytelen elszenvedni, amely komoly károkat okozott a gazdaságban és befolyással bírt a globális gazdasági folyamatokra is, mivel blokkolta az autóipari és elektronikai szektor alapvető alkatrészeinek szállítását is. A természeti katasztrófát követően Bangkok − nemzetközi összefogással − a thaiföldi vízgazdálkodás reformjának programját hirdette meg, amelyre 10 milliárd dollárt fordítanak. Ebben a magyar vízipar vállalatai fővállalkozóként, illetve alvállalkozóként szerephez juthatnak.
Emellett Srí Lanka fővárosának vízipari modernizációjában egy magyar vállalat, a Fővárosi Vízművek nyert el egy nagy összegű tendert a közelmúltban, illetve Indonéziában is egy mintegy 30 millió dolláros megrendeléshez jutnak a MVK cégei. Jakarta az óriási földrajzi kiterjedésű, nagy népességű ország közel 3600 településének vízipari modernizációját célozta meg, amelyből kezdetben 30-40 település kapcsán beszélhetünk magyar részvételről. Vietnamban szintén jelen van az MVK egy tagja, amely egy helyi tartomány vízhálózatának fejlesztésért felelős. Továbbá Mongóliában is körvonalazódik egy vízgyűjtő-gazdálkodási projekt.
Mindezeken felül, a külgazdaság-politika mellett Magyarország más kontextusban is megjelent az ázsiai térségben: a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretén belül Afganisztánban körülbelül 500 magyar projekt került megvalósításra, amelyek egy része kapcsolódik a vízgazdálkodáshoz is.
Ázsia mellett a szubszaharai Afrika számos országa szorul különböző területeken kapacitásfejlesztésre, így ezen országok a magyar vízipari szektor számára potenciális együttműködő partnerek lehetnek. 2012-ben Etiópiában, illetve Kenyában kerültek megvalósításra magyar projektek, illetve Dél-Szudán fiatal államával is több együttműködés van kialakulóban. A lehetséges kooperációk elindítása mellett az általános afrikai együttműködés fejlesztését szolgálja majd a júniusban megrendezésre kerülő Budapest-Afrika Fórum is – közölték a Kitekintővel a magyar diplomaták.