Miroslav Kusý politológus szerint a Fico-kormány első évét meghatározta, hogy válságban vették át a kormányzást, ám kérdéses, hogy abban jó megoldásokat alkalmaztak-e.
Kusý szerint a válság miatt Ficoék ezúttal nem kaptak lehetőséget arra, hogy normális körülmények között kormányozzanak. „Ez a kormány elsőbbségben részesítette a szociális érzékéről szóló hangzatos jelszavakat, szemben a válságkezelés hatékony megoldásaival. Ez pedig több esetben is kedvezőtlenül hatott a működésére” – jegyezte meg a politológus.
A második Fico-kormány első évében nem bukkantak elő akkora botrányok, mint az első idején az emissziós vagy a faliújságtender, amikor is az SNS-szel és az ĽS-HZDS-szel kormányzott. „Ennek ellenére a közgazdászok és az ellenzék is egy sor problémára rámutatott” – folytatta. Kusý pozitívan értékeli a kormány első évét a külpolitika tekintetében. Ezt annak számlájára írja, hogy ezen a területen nem igazán csapódott le a világgazdasági válság. „Ellenben katasztrofális helyzetben maradt az oktatásügy és az egészségügy, két tárca, amellyel a kormány képtelen volt megbirkózni” – jelentette ki.
Kusý emlékeztetett, hogy az egyszínű kormány feje, Robert Fico az ellenzékkel való munka más formáit hirdette kormányzása elején, és a demokrácia egy más formáját mutatta azzal, hogy a kormányzásba részben bevont különböző szakszervezeteket vagy szövetségeket. „Mindez persze csak a látszat, mivel valójában ugyanúgy egyetlen párt kormányzásáról volt szó” – szögezte le. Hozzátette, hogy az ellenzékkel való együttműködést nem is lehet elvárni, mivel az alapvetően szemben áll a kormánnyal és ellenőrzi annak tevékenységét.
Az ellenzéki Híd párt jelölhette a kisebbségügyi, míg az OĽaNO a romaügyi kormánybiztost. „A kormány ügyesen próbálta lepasszolni a kényes témákat, illetve a felelősséget átruházni az ellenzéki pártokra” – így értékeli a politológus Ficoék e lépését, hozzátéve, hogy mivel ők nem tudnak vele mit kezdeni, ezért bízták azt a két ellenzéki párt képviselőjére, A. Nagy Lászlóra és Peter Pollákra.
A másik oldalon Zita Táborskát nevezte ki a kormány a Közbeszerzési Hivatal élére, aki viszont erre a posztra már jelentkezett, amikor Iveta Radičová pályázatot hirdetett rá. Az ellenzéki megegyezések alapján e posztra a KDH jelölhetett volna személyt, akit viszont a Fico-kormány túlságosan is „pártosnak” tartott. Hasonlóképp nem sikerült eddig megválasztani a parlamentben az ellenzék jelöltjét az Állami Számvevőszék élére – amelyet szintén egy ellenzéki egyezmény alapján az SaS jelöltje foglalhatna el. Kusý szerint a kormánynak nyilván jól jön, ha ezeket az ellenőrző funkciókat nem képes gyakorolni az ellenzék, és ennek érdekében Ficoék a halogatás és az obstrukció különböző formáit választják, amit abszurdnak tart.
Pavel Haulík szerint a kormányt az emberek úgy érzékelik, mint amely belső problémáit nem tárja a nyilvánosság elé, ugyanakkor előszeretettel kommunikál a társadalmi problémákról, vagy az ellenzéki viszonyairól. Úgy véli, mivel nincsenek koalíciós harcok, a kormánynak lehetősége van arra, hogy ne terhelje ezzel a közvéleményt. Szerinte viszont kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e a támogatottságuk megtartásához, amikor a problémák megoldására kerül majd sor. „Minden bizonnyal növekedni fognak az elvárások, és érzésem szerint a kormány erre nem készült fel, mivel eddig nem kínált és véleményem szerint nem is készül kínálni mélyrehatóbb reformjavaslatokat” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ezt a területet a deficit csökkentésével és a munkavállalók ún. védelme érdekében tett lépésekkel kívánják lefedni, amelyek hatása azonban csak később jelentkezhet.