A Kárpát-medencében és azon túl, a széles nagy világban is több helyen ünnepelték a március 15-ei forradalom 165. évfordulóját. Ilyenkor minden városban és kis községben a helyi hősökre emlékeznek, a politikai harcok lecsitulnak és az összetartásé a főszerep. A zord időjárás mindenhol megnehezítette a szervezők és a megemlékezők dolgát, a magyarság nemzeti ünnepe mégis százakat mozdított ki a kanapé elől.
Összetartás Erdélyben
Az elmúlt hónapok politikai szócsatái után nyugodt légkörben zajlottak a megemlékezések. Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), mind annak magyar ellenzéki pártjai az összetartozásról és együttes kiállásról beszéltek rendezvényeiken.
Nyergestetőn az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, ünnepi beszédében a jelenkor és az 1848/49-es szabadságharc között húzott párhuzamot. Hangsúlyozta, hogy magyar közösség képviselőit egy azon érdek mozgatja, nem egymás ellenfelei, ezért azok ellen kell közösen fellépni, akik a magyar közösséget „szét akarják darabolni”. Az RMDSZ és az ellenzék közeledését mi sem jelezheti jobban, minthogy a rendezvényen Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is koszorút helyezett el Tuzson János székely őrnagynak és mártírtársainak állított emlékhelyen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) a bánffyhunyadi művelődési házban tartott központi rendezvényt. A megemlékezésen felszólaló Toró T. Tibor a nemzet pártok feletti összefogásának szükségességéről beszélt. Egy Kossuth-idézettel példázta a nemzet egységének megerősítését. Beszédét üzenetként is értelmezhetjük, melyben az RMDSZ-t kéri együttműködésre, konzultációra.
Erdélyben szinte minden településen kisebb-nagyobb megemlékezéseket tartottak, tisztelegve a helyi hősök előtt. Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román kormányfő külön-külön küldött személyes üzenetet a magyar közösségekbe, melyeket minden ünnepségen felolvastak.
Szlovákiában kevesen ünnepeltek
A Vajdaságba erőt öntött az ünnep
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy az elmúlt időszakban erősödtek a magyar és szerb ellentétek a Vajdaságban. Ennek ellenére idén is sokan merték nyíltan vállalni magyarságukat és elmentek a március 15-ei megemlékezésekre.
Az újvidéki magyarok a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban gyűltek össze. Itt Szentgyörgyi Klára, Magyarország belgrádi nagykövetségének művelődési attaséja mondott ünnepi beszédet. Melyben kifejtette, hogy nincsen különbség az anyaországban élők és a határon túli magyarság között.
A temerini kopjafánál, a szokatlanul hideg idő ellenére is, sokan emlékeztek 1848/49 hőseire. A rendezvényt idén is a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szervezte, de több más meghívott szervezet is képviseltette magát. Többek közt a helyi önkormányzat képviselő-testületének elnöke és a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) képviselője helyezett el koszorút az emlékműnél. Ünnepi beszédet mondott Kiss Igor, a VMDP intézőbizottságának tagja, aki az autonómia fontosságáról beszélt. „Március 15-e minden évben újra és újra emlékeztet bennünket arra, hogy mi, magyarok győzelemre született nép vagyunk, még ha megannyiszor is sulykolták belénk az ellenkezőjét. Ez az erő töltsön el bennünket minden év tavaszán, ez az erő különösen most tegyen bennünket bölccsé, hogy zárhassuk sorainkat és lépjünk előre. Mert eddig mindig eljött a magyar tavasz.” – idézi Kiss Igort a Vajdaság Ma hírportál.
Meghitt megemlékezés Szlovéniában
Maroknyian gyűltek össze a ljubljanai várban elhelyezett Batthyány Lajos emléktábla koszorúzására. A megemlékezésen, a helyi magyar lakosságon túl, részt vett Szent-Iványi István, ljubljanai magyar nagykövet és munkatársai, valamint beszédet mondott Göncz László a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője. Göncz szerint sok hasonlóságot mutatnak a 48-as események a mai korral, hiszen ma is arról van szó, hogy bizonyos rétegek visszaélnek a hatalmukkal. Ez az igazságtalanság túl nagy nyomást helyez a népre, aki az ezzel járó terheket nem tudja elviselni. A nemzetiségi képviselő, az RTV Slovenija – Magyar Műsorok Studiójának tudósítása szerint, azt is megjegyezte, hogy bár Szlovéniában a magyar kisebbség jogi helyzete kielégítő, de folytatni kell a munkát, hogy azt folyamatosan aktualizálják is. Fontosnak nevezte továbbá, hogy bizonyos iskolák hivatalosan is jogosultakká váltak a magyar nyelv oktatására, melynek kiváló példája a rendezvényen magyarul éneklő magyar származású vagy érzelmű diákok kórusa is.