Ciprus a negyedik az eurózóna országainak sorában, aki az államcsőd elkerülése érdekében hitelt kap az uniótól és az IMF-től.
A mentőcsomag lényegi feladata a ciprusi bankrendszer újratőkésítése. Az új megállapodás értelmében 10 milliárd eurós támogatás érkezik az unió erre a célra mozgósítható alapjából, illetve az IMF-től. Kérdés, mire lesz elég a mentőöv összege. Ciprus korábban 17 milliárd euróra kalkulálta a számára nyújtandó hitel összegét, amelyből csak 10 milliárdra lenne szükség a banki konszolidáció megvalósítására.
Egyértelművé vált az utóbbi néhány hónapban, hogy Ciprus mozgástere minimálisra csökkent. Alternatívák nélkülivé vált a nyugattal hosszú ideje zajló egyezkedés, egyszersmind reménytelenné. A sziget bakrendszerének, azaz a mesterségesen óriásivá generált hitelvilág megmentésére csupán egy mód kínálkozik: az unió válságkezelő alapjaiból történő államadósság refinanszírozás. Ami nem hangzik éppen túlságosan elfogadhatatlannak, avagy példa nélkülinek az utóbbi évek történéseit szemlélve (görög, portugál, magyar, ír példák, stb…), ám a jelen esetben speciális hatalmi és regionális érdekek nehezítették a tárgyalások előrehaladását. Ezek közé tartozott a korábbi baloldali kormány oroszbarát politikája, avagy Nicosia lavírozása Moszkva és Ankara érdekei között. Azonban most úgy tűnik,Ciprusnak mindenben eleget kell tennie Berlin és Brüsszel feltételeinek, ha egyetlen valós opcióként igénybe kívánja venni a számára felkínált lehetőséget.
Nézzük mindezt számokban kifejezve. A több mint tízórás tanácskozáson elért megállapodás értelmében Ciprus jelentősen, tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval terheli. Az egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9 százalékos, az alatt pedig 6,75 százalékos lesz.
Nicosia támogatása a zóna tagjainak azért is kiemelten fontos, mert ellenkező esetben csökkenhetne a befektetők bizalma az egész euróövezettel kapcsolatosan. Jól mutatja az ilyesfajta aggodalmakat, hogy az egészen péntek éjszakába nyúló 10 órás tárgyalásokon részt vett személyesen Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első embere is. Az IMF szerepvállalása az első hírek szerint nagyjából egymilliárd eurót fog kitenni.Az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának elnöke, a holland Jeroen Dijsselbloem az ülés után elmondta: a legfontosabb, hogy szavatolni tudják a stabilitást a térségben, Ciprus számára pedig a növekedést. Egy esetleges krach azonnal visszarántaná a normalizálódni látszó görög helyzetet, valamint a mélybe taszítaná Spanyolországot.
A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus hazai össztermékének (GDP) körülbelül a 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét.Ez messze magasabb érték, mint a korábbi hasonló helyzetekben, például Görögország esetében. Ám elemzői hangok felhívják a figyelmet, hogy mégsem kell félni a tömeges befektetői rohamtól. A tőkekivonás Ciprus, illetve más euróövezeti gazdaságokban a hírek hallatán nem indul számottevően kifelé a bankbetétekből és a szuverén adósságból. Ennek legfőbb oka, hogy a tőkeellátottság jelenleg jobb, mint korábban, emellett az eurójegybank is jelentős mennyiségű likviditással látta el a piacot, és másodpiaci kötvényvásárlási programjával megmutatta készségét a pénzügyi stabilitás fenntartására – hangsúlyozták a Barclays londoni elemzői.
A mentőcsomagról Brüsszellel megkötendő szerződés azonban nem jelenti a korábbi orosz szerepvállalás lezárulását. Mi több, Oroszország külön bonyolítja már ezelőtt elindított Ciprust segítő válságprogramját. A görög ciprióta állam legnagyobb hitelezői közé tartozó Oroszország bejelentette, öt évvel meghosszabbítja hitelprogramját, azaz átütemezi a törlesztésre vonatozó követeléseit. Ezzel kapcsolatosan várhatóan már a jövő héten küldöttség utazik Moszkvába Nicosiából.
Mindeközben Cipruson óriási riadalmat és ellenállást váltottak ki a kiszivárgó hírek: egészen vasárnap reggelig nem történt hivatalos bejelentés. Ekkor az alig pár hete megválasztott ciprusi köztársasági elnök, Nikosz Anasztasziadisz bejelentette: hétfőn ismerteti a megállapodás részleteit parlamenti felszólalásában, illetve hétfő reggel egyeztet a pártokkal az ügyben. Azonnal éles hangú bírálatokat kapott ellenzéki politikusok részéről. Helyi médiaértesülések szerint a kevesebb, mint 60 fős parlament három pártja jelezte, semmilyen tartalmú megállapodást nem támogat az ország és az EU/IMF között. Elemzők véleménye szerint rendkívül megosztottak a kérdésben a képviselők, pengeélen táncol a mentőöv ciprusi parlament általi elfogadása.