A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete A jó példa ragadós című tudományos életpályát népszerűsítő, pályaorientációs és tájékoztató előadássorozatának ünnepélyes záró rendezvényén egy jövőbeli szabadkai egyetemalapítás feltételeit, valamint a diplomahonosítás gyakorlatát és útvesztőit térképezték fel a doktoranduszok és érdeklődők.
Sábity Norbert, a Közép-európai Egyetem politológiai doktori iskolájának hallgatója rövid előadásában egy, a közvélemény számára is érdekes és időnként felröppenő témát járt körül: egy valamikori szabadkai székhelyű egyetem, esetleg integrált egyetem megalapításának feltételeit és annak létjogosultságát vizsgálta, majd a résztvevőkkel közös párbeszédben fogalmazta meg a felmerülő akadályok és megoldások kérdéseit.
Szó esett az egyetemalapítás jogi követelményeiről, az alapítás folyamatáról és a pénzügyi feltételekről.
Az előadó a jelenlegi doktorandusokat talán leginkább érintő kérdésre is megkísérelte megadni a választ, mégpedig arra, hogy mekkora oktatótói káderre lenne szükség mindehhez: kalkulációi szerint ez a szám – a tanársegédeket is beleértve – megközelítheti a Szerbiában ma működő legkisebb egyetem, a Novi Pazar-i állami egyetem oktatói létszámát, tehát 217 főt, de egy lehetséges minimum az 54-től 135-ig terjedő skálán mozog.
A szabadkai egyetem terve mindenképpen egy alulról jövő kezdeményezés, amelynek megvalósulása nagyban függ a politikai akarattól és a további civil támogatástól is.
Józsa László, a Szekeres László Alapítvány kuratóriumának elnöke a külföldön szerzett diplomák honosításáról beszélt a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének pénteken megtartott rendezvényén. A már elvégzett, illetve folyamatban lévő szerbiai diplomahonosítás utólagos résztámogatásának eredménye több száz eredményes nosztrifikálás, illetve a külföldön diplomát szerzett fiatalok felé közvetített üzenet, miszerint szükség van rájuk és a megszerzett tudásra itthon, Vajdaságban. Ezt az üzenetet fenn kell tartani! – mondta Józsa, aki biztatónak ítéli meg, hogy tíz évre visszamenőleg 1100-1200 olyan személlyel kell számolni, akik a máshol szerzett diplomájukat Szerbiában is elismertették, ezek közül 600 esetben az MNT felsőoktatási támogatást igényelték az érintettek. Amennyiben azonban figyelembe vesszük a Magyarországon tanuló vajdasági egyetemisták számát, amely évfolyamonként nagyjából 300 hallgatót jelent, így az egy évtized alatt diplomát szerzett fiatalok honosítási kérelmeinek száma társadalmilag aggasztónak nevezhető – mondta Józsa. Ennek okai lehetnek a honosítási folyamat nehézségei, illetve annak magas költségei. A kisebbségi magyar közösség maradandó sebet szerez azáltal, hogy rengeteg fiatal dönt úgy, hogy a diplomaszerzést követően is külföldön marad.
A Szekeres László Alapítvány kuratóriumának elnöke reménykeltő hírekkel is szolgált a ma doktoranduszainak, mint mondta, tegnaptól Szerbiában is téma a diplomahonosítás, csütörtökön ugyanis Józsa is részt vett abban a széleskörű politikai és civil párbeszédben, amelynek kezdeményezője a londoni alapítású Serbian City Club szervezet, amely tanulmányban vizsgálta a szerbiai diplomahonosítás problémáját.
A gyűlésen résztvevő fiatalok így elmondhatták saját tapasztalataikat az oktatásügyi képviselőknek, egyetemi vezetőknek és magának az oktatásügyi miniszternek, Žarko Obradovićnak.
Józsa László egyetlen kisebbségiként ismertette azt a specifikus problémát, amelyet a vajdasági magyarok anyaországban megszerzett diplomáinak hazai honosítása jelent a közösségre nézve. A megoldást talán az új felsőoktatási törvény hozza majd meg, amely akár az egyetemi autonómiai korlátozását is jelentheti a külföldön megszerezett diplomák honosításának tekintetében, így akár már egy éven belül egyszerűbb és olcsóbb eljárásban tehetik ezt meg az érintettek, persze ismét a politikai akarat függvénye, hogy milyen ütemben valósulnak meg a változások és lesz-e előrelépés a szerbiai diplomahonosítás ügyében.