Ambiciózus pozíciót fogalmaz meg a Tanáccsal a következő többéves pénzügyi keretről folytatandó tárgyalásokra az a határozattervezet, amelyről szerdai plenáris ülésén szavaz az Európai Parlament. A képviselők jelenlegi formájában elutasítják a tagállamok megállapodását, de nem kérik a kiadási plafon megemelését.
Ambiciózus állásponttal készül a tagállamokkal a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről folytatandó tárgyalásokra az Európai Parlament, amely e héten szerdán szavaz a témáról szóló határozati javaslatról.
A határozati javaslat, amelyet Reimer Böge, német néppárti és Ivailo Kalfin bolgár szocialista képviselő jegyez, jelenlegi formájában elutasítja az állam- és kormányfők által február 8-án elért megállapodást, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert nem tükrözi a Parlament tavaly október 23-i határozatában rögzített prioritásokat és aggodalmakat. A képviselők ezért bizonyos feltételekhez kötik majdani jóváhagyásukat a jogi szöveghez, amelyről egy második körben, a tárgyalások eredményének fényében szavaznak majd.
A határozat tervezete le is szögezi, hogy az EP csak abban az esetben szavaz majd a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről és az intézményközi megállapodásról, ha sikerrel lezárultak a Tanáccsal folytatott érdemi tárgyalások.
A képviselők a szerdán szavazásra bocsátandó határozatban bírálják azt a kevéssé átlátható folyamatot, amelynek végén az Európai Tanács politikai megállapodásra jutott a költségvetés kiadási és bevételi oldaláról; és igényt tartanak arra, hogy minden releváns információt megkapjanak a Bizottságtól a kohéziós és agrárpolitikai kiadások egyes országoknak szánt allokációjáról, ideértve a derogációkat és a speciális kifizetéseket is.
Az EP határozottan ellenzi a költségvetésből elmaradt kifizetések jelenlegi felhalmozódását és továbbgörgetését, ellenezve minden olyan pénzügyi keretet, amely a szerződés rendelkezéseivel ellentétben strukturális hiányt idéz elő az EU-büdzsében.
A parlament tagjai ezért készek megakadályozni minden olyan megoldást, ami 2013-ról a következő, 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésbe tolná át az esedékes kifizetéseket. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra a 2013-as büdzséhez mellékelt nyilatkozatra, amely felhívta a Bizottságot, hogy 2013 korai szakaszában költségvetési módosítást terjesszen be, amelynek egyetlen célja a 2012-es büdzséből származó kifizetetlen követelések teljesítése.
Annak jeléül, hogy mennyire komolyan gondolják ezt, a képviselők leszögezik, hogy nem kezdenek tárgyalni a keretköltségvetésről, amíg a Bizottság elő nem rukkol a büdzsé módosítására vonatkozó javaslattal; és nem hajlandók mindaddig lezárni a tárgyalásokat, ameddig a Tanács és a Parlament véglegesen meg nem állapodik a 2013-as büdzsé módosításáról. Arra is jogi garanciát kérnek a Tanácstól, hogy minden elmaradás kifizetésre sor kerül 2013 végéig.
Az Európai Parlament által elfogadandó tárgyalási mandátum magában foglalja a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező és átfogó felülvizsgálatát, egy maximális rugalmasságot, megállapodást a saját forrásokról és egységes uniós büdzsét.
A határozat tervezet – mint kiderült a nagy frakciók közül a zöldek kivételével – nem követeli az állam- és kormányfők által elfogadott pénzügyi kötelezettségvállalási és kifizetési főösszegek növelését, azt viszont igen, hogy az éves büdzsék elfogadása során a lehető legnagyobb mértékben kimerítsék a megállapított plafonokat, vagyis az azok alatt lévő mozgásteret. Mindez azért fontos, mert 2007 és 2013 között a tényleges éves költségvetési kiadások rendre messze elmaradtak az MFF rendeletben rögzített küszöbértékektől.
A képviselők az egyes költségvetési fejezeteken belül és azok között, és a pénzügyi évek között is igényt tartanak a maximális rugalmasságra, miként arra is, hogy erről minősített (kétharmados) többséggel döntsön a Tanács.
Bár a főösszegek emelését nem kérné az EP, azt viszont fontosnak tartja, hogy jelentős mértékben növeljék az innovációra, a kutatásra, az infrastruktúra-fejlesztésre, az ifjúságra, a klíma- és energiacélokra, az oktatás színvonalára és a szociális befogadásra szánt kiadások összegét.
A Parlament a saját források rendszerének mélyreható reformjáról is fontosnak tartja a megállapodást; kiemelve, hogy az uniós büdzsét a szerződés rendelkezéseinek megfelelően eredeti saját forrásokból kell finanszírozni. Ez pedig a GNI-alapú befizetések arányának maximum 40 százalékra való csökkentését és valamennyi létező költségvetési visszatérítés és korrekció megszüntetését előfeltételezi.
A képviselők további igényként szólnak az uniós büdzsé egységének elvéről, amit egyértelműen rögzíteni szeretnének a majdani intézményközi megállapodásban.
További érdekes fejlemény, hogy az EP úgy tűnik mégsem titkos szavazást tart majd a végleges jogi szövegről, ahogy azt korábban a testület elnöke, Martin Schulz előrevetítette. Ennek az lett volna az értelme, hogy a titkos szavazással a képviselőket kevésbé tudták volna befolyásolni a saját kormányaik. Bár a titkos szavazás elrendeléséhez a képviselők egyötödének az aláírása kell, úgy tűnik, hogy távolodik ennek az esélye, mert nem venné ki jól magát az, ha éppen a magát a transzparencia szószólójának hirdető EP tartana titkos szavazást.