A 2013/14-es tanévre 3.559 kiselsőst írattak szülei magyar iskolába. A magyar iskolába beíratott gyermekek száma – az utóbbi 5 év beiratkozási eredményei alapján – nem csökkent.
Évről évre figyelemmel kísérjük a felvidéki alapiskolák beiratkozási eredményeit, hogy a magyar nemzetiségű lakosok számának gyors csökkenése mennyire befolyásolja a magyar iskolások számának változását.
Idén február 15-ig kellett a szülőknek iskolaköteles gyermekeiket iskolába íratniuk. A statisztikai számokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a magyar iskolába íratott gyermekek száma – az utóbbi 5 év beiratkozási eredményei alapján – országosan kiegyenlített. A beíratott gyermekek száma nem csökkent.
A számokat tekintve ez így nem is ad különösebb aggodalomra okot. De ha a Szlovákiában született gyermekek születési statisztikáját is megnézzük, akkor azt látjuk, hogy miközben a születések száma nő, a magyar iskolába íratott kisdiákok száma nem változik. Tehát az asszimiláció hatása érezhető.
Elégedettek nem lehetünk továbbra sem, mert az asszimilációs veszteség évről évre jelentkezik.
A tömbmagyarságban élő régiókban a beiratkozási számok nőttek, a legjelentősebb növekedés a dunaszerdahelyi és komáromi járásokban látható. Ez annak a jele, hogy a szülők bíznak a magyar iskolák pedagógusainak munkájában, fontos számukra, hogy a gyermekek olyan iskolába járjanak, ahol a magyar kulturális és történelmi értékekkel is megismerkedhetnek.
Visszaesést mutat a galántai, a rimaszombati és a tőketerebesi járás, aminek több oka lehet. Galánta és környéke a nyelvhatáron fekszik, a települések nagy része vegyes lakosságú, növekszik a beköltözés. A másik két járásban a magas munkanélküliség befolyásolja a gyermekvállalást, bár a jelentős számú cigány lakosságra ez nem érvényes.
Ha az egyes iskolák adatait nézzük, megfigyelhető a kisiskolák elnéptelenedése. A városok mellett levő falvakból a gyermekeket a szülők egyre gyakrabban a városi iskolákba viszik, abban bízva, hogy ott magasabb szintű oktatást, ingerdúsabb környezetet és az iskolán kívüli tevékenységekhez több lehetőséget kapnak a gyermekek. Az elmúlt években összesen 28 kisiskola néptelenedett el és zárta be kapuit, és további iskolák vannak veszélyben ez okból. A jelenleg működő 265 alapiskola közül 22 olyan magyar iskola van Szlovákiában, ahol a tanulók száma kevesebb, mint 10. Ennek oka a falvak elnéptelenedése is, hisz sok szülő a munkalehetőségek miatt nagyvárosba, esetleg külföldre költözik. Vannak olyan régiók is, ahol a magyar roma családok jelentősen növelik a diáklétszámot.
A beiratkozási programok, az óvodák és iskolák között működő jó kapcsolatok, közösségi rendezvények alkalmat adnak arra, hogy az iskolák megnyerjék és megtartsák a szülők bizalmát. A Magyarországról érkező támogatások is a közösségmegtartó rendezvények szervezésére, a tanítók továbbképzésére és szakmai fejlesztésére irányulnak. A Bethlen Gábor Alap oktatási-nevelési támogatása, amelynek lebonyolító szervezete az SZMPSZ, a szülőket arra ösztönzi, hogy gyermekeik számára a magyar oktatási intézményeket válasszák.
A „2013 a külhoni kisiskolások éve” program a pedagógusok továbbképzésére, módszertani segédeszközök biztosítására és közösségi programok szervezésére irányul. Két évtizede a Rákóczi Szövetség ajándékcsomagjai és ösztöndíj-támogatása is megerősítik a szülőket, hogy anyanyelvű oktatásban részesítsék gyermekeiket.
Vitathatatlan a magyar iskolák szerepe a felvidéki magyarság számára. Az iskolák megőrzése és gyarapítása érdekében fontos feladatuk van a helyi közösségeknek, az iskolák pedagógusainak és vezetőinek, mindnyájunknak.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak és iskolavezetőknek abban, hogy minőségi oktatást és jó hírű iskolákat működtessenek. Ennek záloga a képzett és folyamatosan tanulni vágyó tanító, az emberséges és jó példát mutató nevelő. Ezek tehetik az iskolát leginkább vonzóvá a szülők és gyermekek számára.