Hivatalosan is benyújtotta az euróövezeti „csatlakozási kérelmét” Lettország. A balti ország pénzügyminisztere kedden adta át az Olli Rehn EU-biztosnak azt a levelet, amelyben rendkívüli konvergenciajelentés elkészítésére kéri az Európai Bizottságot. Amennyiben a júniusra elkészülő jelentés megállapítja Lettország alkalmasságát az euróövezeti tagságra, júliusra döntés születhet Riga 2014. január 1-jei eurózóna-tagságáról.
Május végére, vagy legkorábban június elejére készítheti el az Európai Bizottság a Lettországról szóló rendkívüli konvergenciajelentést, amely a balti ország 2014. január 1-jei euróövezeti csatlakozásának alapjául szolgálhat. A lett pénzügyminiszter az uniós pénzügyi tárcavezetők keddi ülése után kérte hivatalosan az EU gazdasági és pénzügyi biztosát, hogy az Európai Bizottság rendkívüli jelentésben vizsgálja meg, hogy Riga teljesíti-e az eurózóna-tagság feltételeit.
Lettországnak már régóta lefektetett célja, hogy jövő év elejétől átálljon a közös európai fizetőeszközre, és mint a lett pénzügyminiszter ki is fejtette, az ország már tavaly szeptember óta teljesíti az úgynevezett maastrichti kritériumokat.
Az Európai Bizottság kétévente egyébként is jelentést készít minden eurózónán kívüli ország teljesítményéről, Lettország esetében viszont a „rendes”, következő jelentés csak jövőre lenne esedékes. Mindez viszont szükséges ahhoz, hogy az uniós pénzügyminiszterek még idén döntést tudjanak hozni az euróövezet bővítéséről.
Olli Rehn bizottsági alelnök azt mondta, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank két szempontot is vizsgálni fog. Egyrészt meg fogja nézni, hogy Riga valóban teljesíti-e tételesen az öt maastrichti feltételt, valamint azt, hogy a lett gazdaság által produkált valóban impozáns számok fenntarthatók-e. Rehn felidézte, hogy tavaly Lettországban növekedett a legnagyobb mértékben a GDP, a második leggyorsabb a rigai export növekedése, és a munkanélküliség is folyamatosan és stabilan csökken. Ettől függetlenül nem kívánta megelőlegezni a Bizottság vizsgálatának eredményét.
Annyit viszont elmondott, hogy Lettország „jelentkezése” jó példája a fegyelmezett válságkezelés sikerének; hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelhetőségének; és annak, hogy kemény kiigazítások után felemelkedhet egy európai gazdaság.
Andris Vilks lett pénzügyminiszter mindehhez még azt is hozzátette, hogy Lettország tavaly januárban sikeresen lezárta az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által biztosított hitelprogramot, és a legvészterhesebb időkben tűzték ki maguk elé a 2014. január 1-jei eurócsatlakozási dátumot. Szerinte az euró fontos eszköze lehet a gazdaság további bővítésének.
Az Európai Bizottság jelentésének legkésőbb június eleji elkészülte után az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) – pozitív elbírálás esetén – meghívhatja Lettországot az eurózónába. Ezt – ideális esetben – még júniusban megerősítheti az Európai Tanács. Ezt követően az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, valamint az ECOFIN dönt hivatalosan is Lettország euóövezeti csatlakozásáról, a tervek szerint júliusban. Ekkor rögzítik majd hivatalosan is a lett valuta, a lat árfolyamát az euróéhoz.
A lett lakosság többsége egyelőre nem támogatja az euró átvételét, igaz, a rigai kormány szerint ez néhány hónapon belül elérhető. Olli Rehn egy ezzel kapcsolatos kérdésre elmondta, az Európai Bizottság a jelentés elkészítésekor nem mérlegeli a közvélemény támogatásának mértékét, de szerinte néhány euróövezeti tagország a döntésekor figyelembe fogja ezt venni.