Izland energiatermelése kimondottan zöld: míg a fosszilis üzemanyagok 19, a vízenergia 15, a geotermikus energia 66 százalékot tesz ki. A vulkanikus szigetország néhányan már az európai energiapiac felé tekintenek, míg mások félnek egy ,,geotermikus Szaúd-Arábiává” válni.
Az ország rengeteg gejzírje és híres vulkánja hallatán korántsem meglepő, hogy a geotermikus energia az energiatermelés jó részét, pontosabban kétharmadát fedezi. Az viszont még különlegesebbé teszi a helyzetet, hogy az ország összes lakosa, 320 000 fő, és helyi ipara a megtermelt energiának csak 17 százalékát használja fel, míg a többit főleg a külföldi kézben levő alumíniumkohászat emészti fel. Ezt a nagyon energiaigényes iparágat kimondottan az olcsó energiaárak vonzották a szigetre.
Stein Agust Steinsson, a kraflai geotermikus erőmű igazgatója szerint olyan olcsó Izlandon az energia, hogy megérné Európának exportálni, hisz sokkal jobb árat kapnának érte, mint otthon. A kohókkal megegyezett energiaárak titkosak, de 2011-ben átlag 30 dollár alatt volt a megawattóra, ez pedig kevesebb, mint fele az átlag uniós áraknak, és negyede annak, amibe a zöldenergia kerül.
Az exporthoz viszont az eddigi leghosszabb tengerfenéki kábelt kellene lefektetni, és új erőműveket építeni, amely befektetést az izlandiak egy része kifejezetten helytelenít. Hörđur Arnarson, az állami villamosenergiaszolgáltató igazgatója szerint az ötlet korántsem újkeletű, és a technikai háttér eleve adott – az akadály eddig a gazdaságosságban rejlett. A megvalósítás egy kormányzati felülvizsgálaton és a projekt támogatottságán múlik. ,,Ha nem lesz széleskörű támogatottsága, nem csináljuk meg” – jelentette ki Arnarson.