A nagyobb méretű egészségügyi figyelmeztetések, az ízesített cigaretták betiltása, és az egységes csomagolás is a dohányzás visszaszorítását eredményezheti – mondták szakértők az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága által szervezett konferencián, alátámasztva ezzel a tavaly decemberben bemutatott dohányipari irányelv alapelveit.
Tudományos tényekkel próbálták alátámasztani az Európai Parlament által meghívott piaci szereplők és szakértők az Európai Bizottság érvelését a dohányipari irányelvvel kapcsolatban. A testület tavaly decemberben mutatta be az iparág szabályozását célzó új keretjogszabályt nem sokkal az után, hogy John Dalli korábbi egészségügyi EU-biztos lemondani kényszerült egy dohányipart érintő lobbibotrány miatt.
Éppen ezért övezte fokozott érdeklődés az új szabályozás tervezetét, amelyben a Bizottság a jelenlegi keret jelentős szigorítására tett javaslatot, előirányozva egyebek mellett az ízesített dohánytermékek, köztük a mentolos cigaretta betiltását; a dohányzás egészségügyi kockázatainak képi megjelenítésére vonatkozó kötelezettségét; a vékony cigaretták árusításának tilalmát; és hogy a dohánytermék csomagolásának legalább 75 százalékát az egészségügyi felhívásoknak kell kitenniük.
Ízesített dohány
Az Európai Bizottság a javaslatában megtiltaná az ízesített dohánytermékek forgalomba hozatalát. Brüsszeli megfogalmazás szerint nem kellene betiltani minden ilyen jellegű terméket, csak azokat, amelyeknek karakteres és jelentős ízük van. Idetartoznának a mentolos cigaretták. Tonio Borg decemberben, de a hétfői meghallgatáson is elismételte, hogy „a dohány ne vanília-, vagy éppen mentol-, hanem dohányízű legyen”.
A Német Rákkutató Központ főosztályvezetője szerint tudományosan bizonyított tény, hogy az ízesített cigaretták vonzóvá teszik a dohányzást sok ember, főként a dohányzásra éppen rászokó, fiatalok számára. „Az ízesített, például mentolos dohány javítja a cigaretta ízét, az illető nem érzi annyira erősnek a dohányt és általában kellemesebbé teszi a dohányzást” – sorolta Martina Pötschke-Langer.
A professzor szerint különösen veszélyes, ha több ízt is ötvöznek a gyártók egy dohánytermékben. Elmondta, minden olyan adalékanyag használatát tiltani kellene, amely akár égés során, akár égés nélkül, de karcinogén, azaz rákkeltő.
Egységes csomagolás
Az Európai Bizottság az irányelv-javaslatban ugyan nem tett javaslatot az egységes csomagolás bevezetésére, de nyitva hagyta annak lehetőségét, és Tonio Borg személyes véleménye szerint pozitív hatása lehet a dohányzás visszaszorítására, hogy a gyártók a csomagolás alakjával, színével, vagy egyéb promóciós módszerrel nem tudják vonzóvá tenni az adott terméket. Az egységes csomagolás lényege, hogy minden doboz ugyanúgy néz ki, egyszínűek, ugyanott vannak az egészségügyi felhívások, és egyik sem tűnik ki a másik mellől.
Az egységes csomagolást elsőként Ausztrália tette kötelezővé 2012 dcemberétől. A kanadai Waterloo Egyetem professzora szerint túl korai megmondani, hogy a rendszer bevált-e, de arra „vitathatatlan bizonyítékok vannak, hogy a csomagolás befolyásolja a vásárlói szokásokat”. David Hammond bizalmas, dohányipari dokumentumra hivatkozva állította azt, hogy a dohánygyártók is tudatában vannak ennek. Szerinte a jelenlegi rendszerben lévő eltérő csomagolások tévhiteket gerjeszthetnek a fogyasztókban, főként arra vonatkozólag, hogy egyes dohánytermékek kevésbé károsak, mint a többi.
Vékony cigaretták
Ugyanez a probléma a vékony cigarettákkal is. Az Európai Bizottság éppen erre hivatkozva szeretné az irányelvben betiltani a vékony cigaretták forgalmazását, Tonio Borg szerint ugyanis sokan, főként a fiatalok azt hihetik, hogy egy vékony cigaretta kevésbé ártalmas, mint egy hagyományos méretű. Dan Hammond professzor szerint vannak országok, ahol a dohányzó nők fele véli úgy, hogy a vékony cigarettától fogyni lehet. Ennek alapja az, hogy a dohányzás sokak étvágyát csökkenti. Hammond amerikai kutatásokra hivatkozva megerősítette, hogy az egészségügyi felhívások elrettentő erővel hatnak a még nem dohányzó fiatalokra.
Illegális kereskedelem?
A Füstmentes Partnerség nevű szervezet igazgatója tagadta azt a dohánygyártók által rendre hangoztatott érvet, amely szerint a további szigorítás növelné az illegális dohánygyártást és –kereskedelmet. Florence Berteletti Kemp arról beszélt, hogy a dohánylobbi a világ egyik legerősebb lobbija. Erős maga a gyártói ipar is, szerinte a hat legnagyobb előállító 2010-ben 35 milliárd dollárt keresett, „annyit, mint Coca-Cola, a Microsoft és a McDonald’s együtt. A szektor érdekérvényesítő képessége viszont ugyanilyen erős: elmondása szerint 97 főállású lobbista dolgozik Brüsszelben, akiknek csak az a dolguk, hogy minél gyengébb dohányipari jogszabályt alkosson az EU.
Az ipar érvei
Az Európai Cigarettagyártók Szövetségének elnökségi tagja cáfolta az elhangzott vélemények többségét. Michiel Reerink leszögezte, az előállítók sem szeretnék, hogy minél több gyermek szokjon rá a dohányzásra, de szerinte az Európai Bizottság által decemberben benyújtott irányelv-javaslattal több probléma is van, mindent összevetve pedig nem fogja elérni a célját.
Egyrészt növeli a szektorra nehezedő szabályozói terhet, amivel semmiképp sem az egyszerűsítés irányába indult el Brüsszel. A jelentős költségemelkedéssel, és a várható fogyasztáscsökkenéssel komoly adóbevételtől eshetnek el a tagországok. Ezen túlmenően a szabályozás a belső piacot sem erősíti – tette hozzá Reerink.
Szerinte az egészségügyi felhívások méretének és mennyiségének növelése semmilyen hatással nem lesz az egészségre, ezt semmilyen megbízható tudományos kutatás nem támasztja alá. „A fogyasztók tisztában vannak a dohányzás káros hatásaival, ha több információt közlünk, azzal még nem fognak megváltozni a dohányzási szokások” – mondta az elnökségi tag.
A cigarettagyártók igenis úgy vélik, hogy az ilyen mértékű szigorítás mindenképpen az olcsóbb, hamis termékekhez, vagy a nem tiltott cigarettákhoz fogja „eltolni” a dohányzókat.
Az ír elnökség prioritásként tekint a dohányipari irányelvre, és minél előbb szeretné kitárgyalni a javaslatot.