Az audiovizuális irányelv módosításával tenné az uniós jog részévé az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága a sajtószabadság és a független médiahatóságok meglétének követelményét. A testület csütörtök délelőtt fogadta el az erről szóló jelentéstervezetet.
A független és sokszínű sajtó megteremtése érdekében erőteljesebb európai beavatkozást kér az Európai Bizottságtól az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE). A képviselők nagy többséggel fogadták el a román liberális Renate Weber jelentését a sajtószabadság uniós szintű kikényszerítéséről, amely egyebek mellett arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az audiovizuális médiaszektor európai működését szabályozó direktívába illesszen bele olyan paragrafusokat, amelyek köteleznék a tagállamokat a sajtó- és szólásszabadság biztosítására.
Ez a megoldási lehetőség a módosító javaslatok csütörtök délelőtti szavazása után került bele a jelentés szövegébe, az eredeti tervezetben még csak általánosabb jellegű fellépést kért volna a LIBE a média függetlenségének megteremtésére.
Az Európai Parlament szerint a kibővített uniós keretjogszabálynak rendelkeznie kellene a tagországok médiafelügyeleteinek függetlenségéről, pártatlanságáról és átláthatóságáról. A LIBE szerint az Európai Bizottságnak az irányelvben ki kell dolgoznia eljárásokat és mechanizmusokat, amelyekkel a tagállami médiahatóságok, és a közmédia vezetőinek tagjait lehet kiválasztani. Az alkalmassági feltételek között nagyobb arányban kellene szerepet kapnia a szakértelemnek, a szakirányú tapasztalatnak, az össztársadalmi elismerésnek és a függetlenségnek. Ennek célja, hogy az aktuális kormányzat egyetlen tagállamban se vonhassa a befolyása alá a médiát.
A LIBE bizottság az elfogadott jelentésben ugyanilyen garanciákat szeretne látni az irányelvben a médiakoncentráció elkerülésére is. A sokszínű média megteremtésének feltétele, hogy egy, adott esetben valamelyik politikai oldalhoz köthető vállalkozás, vagy üzletember médiaérdekeltségei ne kerülhessenek túlzott arányba a médiapiacon. A megfelelő verseny megteremtése mellett az EP átláthatóbbá is tenné a médiatulajdonlás rendszerét.
A szocialista Göncz Kinga tudósítóknak nyilatkozva elmondta, akár az uniós versenyjogi szabályok módosításával is elejét lehetne venni a politika és a média összefonódásának, valamint az átláthatatlanná váló médiarendszernek. Szerinte az Európai Bizottságnak javasolnia kellene a médiatulajdonlással kapcsolatos minimumnormákat.
Az audiovizuális médiairányelv része lehetne az állampolgári jogi szakbizottság szerint a médiahatóságok európai hálózatának és együttműködésének a megteremtése is, ahogyan a közmédia politikai befolyástól mentesítését is ki szeretné kényszeríteni jogszabályilag Renate Weber jelentése.
Az uniós jogszabályok esetleges bővítésével tehát az EP elképzelései szerint elsősorban az audiovizuális média függetlenségét lehetne erősíteni, a nyomtatott sajtó területén az önszabályozásban látná a leghatékonyabb és leginkább kivitelezhető megoldásokat a LIBE bizottság. Ezek között említi a jelentés például szerkesztőségi charták készítését, vagy egy önszabályozó testület felállítását.
Az Európai Parlament szeretné, ha a bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség minden évben jelentést készítene az európai sajtószabadság állapotáról, ezzel megvalósulna a rendszeres ellenőrzés. Ez megoldást jelenthet részben azokra az időről-időre felvetődő igényekre, amelyek szerint az uniós csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok betartását nem ellenőrzi az EU a csatlakozás után – mondta újságíróknak a szavazás után Göncz Kinga.
A politikus a BruxInfo kérdésére válaszolva leszögezte, hogy az európai parlamenti jelentés elkészítésének ötletét egyértelműen a magyar médiatörvény körüli problémák ihlették, jóllehet a az európai médiarendszer függetlenségével már korábban is foglalkozott a közösség.
A dokumentumról áprilisi plenáris ülésén szavaz az Európai Parlament egésze. A jelentés az EP véleményét rögzíti, annak tartalma nem köti az Európai Bizottságot.