A Magyar Közösség Pártja petíciót indított az ország decentralizált oktatási szerkezete és az önkormányzatiság rendszerének megtartása érdekében. Az MKP így kívánja felhívni Čaplovič oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a közvélemény nem ért egyet az iskolarendszer központosításával.
Az aláírásgyűjtés megindításáról a párt vezetősége és a kezdeményezés petíciós bizottsága tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn. „A lehető legtöbb aláírást szeretnénk összegyűjteni és átadni az oktatásügyi miniszternek, hogy tudja és lássa, a központosítás kérdésében nincs össztársadalmi támogatottsága” – közölte a sajtótájékoztatón Berényi József, az MKP elnöke hozzáfűzve: az aláírásgyűjtéssel a miniszter bizonyos kijelentéseire reagálnak, amelyekből az következik, hogy Čaplovič centralizálni akarja az oktatásügyet.
„Az iskolákat közvetlenül az államnak kellene finanszíroznia” – idézte az oktatási tárca vezetőjének szavait A. Szabó László, az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke. Az állam jelenleg közvetve finanszírozza az iskolákat, s a miniszter a jelenlegi rendszer megváltoztatásával nagyobb befolyásra kíván szert tenni az oktatási intézmények felett – vélik az MKP politikusai.
Egy település megmaradása és fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy működik-e ott iskola, ezért az önkormányzatok ki kívánnak állni az iskolai hálózat fenntartása mellett – hangoztatta Őry Péter, a magyar párt önkormányzati ügyekért felelős alelnöke, a petíciós bizottság egyik tagja. A politikus szerint veszélyes lenne, ha a szaktárca csak az anyagi fenntarthatóság alapján hozna döntést az egyes oktatási intézmények sorsáról.
„Közel 240 magyar tannyelvű iskola van, ha ezek létét csak pénzügyi kérdésként kezelnénk, számuk 40-50-re szűkülne” – tette hozzá Őry, aki szerint meg kell őrizni az önkormányzatok döntési jogát.
A. Szabó László hangsúlyozta, 2002-ben, amikor az önkormányzatokhoz kerültek az iskolák, a települések részben állami feladatot vállaltak magukra, ami kezdetben nehézséget okozott számukra. Az elmúlt tíz évben azonban megtanulták működtetni az iskoláikat, és nagyon sok pénzt áldoztak rájuk, ezzel is bizonyítva, hogy képesek fenntartani őket.
Berényi kifejtette: mivel Szlovákiában nem működnek kisebbségi önkormányzatok, miként Magyarországon, a szlovákiai magyar nemzeti közösséget itt érzékenyen érintené az oktatás centralizációja, ezért is tiltakoznak ellene a petíció által.
A pártelnök elismerte, Čaplovič még nem adott írásos formát a szándékának. Az MKP elnöke azonban fontosnak tartja, hogy idejekorán, már az előkészületek idején tiltakozzanak a beharangozott változás ellen, megelőzve a konkrét lépéseket. „Čaplovič olyan rendszert akar bevezetni Szlovákiában, amely már a 90-es években sem felelt meg nekünk” – jelentette ki emlékeztetve, óriási tiltakozást váltott ki a magyarok körében, amikor az oktatási tárca politikai okokból iskolaigazgatókat váltott le. „Amint a kompetenciák a kerületi és a helyi önkormányzatokhoz kerültek, a tiltakozások elcsendesültek. Az iskolák összevonása vagy az igazgatók leváltása nem idéz elő konfliktust, mivel a helyi önkormányzatok döntése nem politikai indíttatású” – mondta a pártelnök.
A petícióval a helyi és a megyei önkormányzatok fenntartói jogkörének megóvása mellett kíván kiállni a felvidéki magyar párt. További követelése az oktatásügyi alkalmazottak bérének emelése, valamint annak elérése, hogy az egyházi és a magániskolák támogatásával adottak legyenek a sokszínű oktatási modell feltételei.
Az aláírásgyűjtés nem kizárólag az MKP kezdeményezése – hangsúlyozta Berényi rámutatva: a petíciós bizottságban ott van Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke, Mikuláš Juščík, Laborcfő (Habura) község ruszin nemzetiségű polgármestere, Jozef Šimko, Rimaszombat független polgármestere, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, illetve Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.