Óva intette az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke hétfőn a parlamenti képviselőket, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló alku megtorpedózásával az éves költségvetési tervezésre való áttérést kockáztassák.
A legnépesebb európai parlamenti pártcsoportok vezetői hétfőn a konzervatívok kivételével elfogadhatatlannak nevezték az EU állam és kormányfőinek február 8-i megállapodását az EU következő hétéves pénzügy keretéről. A hangadó frakciók első emberei ugyanakkor nem csapták be az ajtót a tagállamok orra előtt, de az EP-ben érezhetően teret nyer az a gondolat, hogy a testület utasítsa el a pénzügyi alkut és helyette évről-évre tárgyaljanak az aktuális büdzséről.
Bár az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének eltér a véleménye a megállapodásról, mindketten óva intették a képviselőket attól, hogy a keretköltségvetés elutasításával éves költségvetési vitákra kényszerítsék az Európai Unió intézményeit, megfosztva az uniós büdzsé kedvezményezettjeit a kiszámítható pénzügyi transzferektől.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az úgynevezett elnökök konferenciája előtt „egészében véve jó alkunak nevezte Európa számára” a tagállamok vezetői által február 8-án a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésről elért megállapodást. Közölte, hogy noha a leendő hétéves büdzsé főösszege valamelyest (elmondása szerint 3 százalékkal) elmarad a 207 és 2013 közötti szinttől, a költségvetés prioritásai egyértelműen elmozdultak a növekedés és a jövő politikái irányába. Rámutatott, hogy a büdzsé mögött világos stratégia és filozófia állt, aminek a lényege, hogy a gazdasági válság miatt elfogadta az uniós kiadások moderálásának elkerülhetetlenségét, ám ezzel párhuzamosan a növekedést elősegítő politikák felé pozícionálta át a kiadásokat.
Példaként felhozta, hogy a költségvetési első, versenyképességi fejezetére 37,3 százalékkal több forrás jut majd a következő időszakban, mint 2007 és 2013 között. Ezzel egyidőben a közös agrárpolitika teljes költségvetésből való részesedése az időszak végére, 2020-ra 27 százalékra süllyed a ,70-es évek 75 százalékával szemben. Van Rompuy szerint a bel- és igazságügyre fordítandó kiadáso összege 27, a külkapcsolati büdzsé pedig 3,3 százalékkal nő majd a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest.
„Több Európa nem jelent szükségszerűen több pénzt is” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy arra is kitért, hogy 2007 és 2013 között az éves költségvetéseken belül jóváhagyott tényleges kifizetések összege 875 milliárd euró, vagyis kevesebb, mint a legutóbbi EU-csúcson 2014 és 2020 között kifizetésként megszavazott 908,4 milliárd euró, amit a Parlamentből is sokan bírálnak.
A Bizottság elnöke ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy a kiadások állam- és kormányfők által megállapított szintje számottevően elmarad Brüsszel javaslatától.
A pártcsoportok vezetői kevés kivétellel jelenlegi állapotában elfogadhatatlannak nevezték a kiadások tagállamok vezetői által rögzített főösszegét, ami véleményük szerint nem áll arányban az EU ambícióival és szükségleteivel. Ezt bírálta felszólalásában Joseph Daul, az Európai Néppárt és Hannes Swoboda, az európai szocialisták és demokraták frakcióvezetője is. Guy Verhofstadt, a liberálisok vezére pedig azt mondta, hogy az Európai Tanács tulajdonképpen bemásolta az előző többéves keretköltségvetés számait .
Isabelle Durant, a zöldek vezérszónoka egyenesen azt indítványozta, hogy a 2014-es parlamenti választások után térjenek vissza a kérdésre, addig pedig éves költségvetés alapján működjön az EU. Martin Callanan, az európai konzervatívok és reformerek frakcióvezetője szerint a megállapodás bár távolról sem ideális, de méltányos és gyakorlatias egyensúlyt tükröz a különböző érdekek között.
A képviselők közül szinte kivétel nélkül mindenki bírálta a tagállami megállapodást amiatt, mert az úgymond ahelyett, hogy csökkentené a pénzügyi kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közötti szakadékot, a következő hétévben tovább növeli azt. Guy Verhofstadt úgy vélekedett, hogy a ki nem fizetett kötelezettségvállalások mértéke az időszak végére, 2020-ra elérheti a 300 milliárd eurót, és az EU egy jókora strukturális hiányt görget maga előtt.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, osztja a képviselők által hangoztatott aggodalmakat, de nem ért egyet azzal a következtetéssel, hogy a hétéves pénzügyi keret mellőzésével az éves költségvetési tervezésre térjenek át, ez ugyanis gyakorlatilag megfosztaná a kiszámítható beruházásoktól az uniós büdzsé haszonélvezőit. Ezért felszólította az EP-t és a Tanácsot, hogy komoly tárgyalásokat kezdjenek a veszély elhárítására. Hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti feszülő 51,5 milliárd eurós különbség csak akkor elfogadható, ha maximális rugalmasságot érvényesítenek a büdzsében. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak jogában állna, hogy az egyes fejezetek és az egyes évek között is átcsoportosíthasson pénzeket, amelyek nem kerülnek felhasználásra, de eddig ennek híján visszakerültek a tagállamok kasszájába. A Bizottság feje rámutatott, hogy a folyó keretköltségvetés eddig lezárt hat évének átlagában 122,2 milliárd euró volt a tényleges kifizetés. A következő hét évben ez szerinte 129,7 milliárd euró is lehet, vagyis a rugalmasságnak köszönhetően 7,5 milliárd euróval emelkedhet a kifizetési plafon.
Van Rompuy azzal érvelt, hogy érdemben nem lesz nagyobb a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti rés, ami a jelenlegi időszakban 4,5 százalék volt, 2014 és 2020 között pedig 4,7 százalék lesz. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok nagyon is tisztában voltak ezzel a problémával, ezért is vették bele az alkujukba a maximális rugalmasság lehetőségét. „Kérem Önöket, hogy kétszer is gondolják meg, mielőtt az éves költségvetésről kezdenek el tárgyalni” – figyelmeztette az Európai Tanács elnöke is a képviselőket.
Több parlamenti szónok is fontosnak nevezte, hogy érdemleges félidős felülvizsgálatot tartsanak, amivel tekintettel a jelenlegi helyzet bizonytalanságára, a Bizottság elnöke is egyetértett.