Minden jel szerint elsősorban Franciaország fenntartásait kell eloszlatnia Lettországnak ahhoz, hogy 2014. január elsején csatlakozhasson a valutaövezethez.
Már jövő évi eurózóna-tagságára készül Lettország, amelynek parlamentje gyors egymásutánban több, az egységes valuta bevezetését előkészítő törvényt is megszavazott január 31-én.
A lett euróálmokat ugyanakkor szertefoszlathatja az, hogy a jelek szerint a valutaövezeten belül koránt sem mindenki örülne a kis balti ország csatlakozásának. Jól értesült forrásokból úgy tudni, hogy különösen Párizsnak vannak fenntartásai Riga 2014. január elsejei taggá válásával szemben.
A rigai kormány ezért nagy hangsúlyt helyez Franciaország meggyőzésére, hogy ne állja útját az eurózóna bővítésének. Az ország miniszterelnöke néhány napja még Chilében is tárgyalt erről francia kollégájával egy nagyszabású EU-dél-amerikai kereskedelmi csúcstalálkozó margóján.
Francia forrásból ugyanakkor nem erősítették meg a hírt, hogy kételyeik lennének a balti állammal szemben, amit értesülések szerint eddig főleg diplomáciai csatornákon keresztül jeleztek.
A franciák, akik forrásaink szerint érthetően nem verik nagydobra ez irányú aktivitásukat, állítólag három okból nem lelkesednek túlzottan az új tag felvételéért. Az egyik, hogy túlzottan rövid idő, mindössze négy év telt el azóta, hogy a kis balti ország pénzügyi mentőövet kapott az Európai Uniótól és az IMF-től, így még bizonyítania kell, mielőtt belépőjegyet vált a klubba.
A második, nyíltan aligha felhozható ellenérv, hogy a lettek csatlakozása tovább erősítené a költségvetési konszolidációt minden más megfontolás elé helyező német politikai vonalat az eurózónán belül, aminek a baloldali francia kormány nem nagy híve. Végül pedig a lett csatlakozás ellenzői azt is felemlegetik, hogy a lett lakosság körében nincs többségi támogatottsága a csatlakozásnak.
Rigában mindenesetre nagyon komolyan veszik a francia kételyeket és állítólag „megkétszerezett erőfeszítést” tesznek azok eloszlatása érdekében.
Lettország a 2011-ben csatlakozott Észtország után a második balti állam, amelyik hamarosan a valutaövezet tagja lehet. Sokan emlékeznek még arra, hogy korábban Litvánia is közel állt a csatlakozáshoz, ám végül az előző ciklusban az Európai Bizottság az inflációs kritérium fenntarthatóságával kapcsolatos kételyei miatt nem javasolta Vilnius tagságát. A litvánok akkoriban néhány tizedszázalékkal maradtak le az euróról, bár Brüsszelnek végül annyiban igaza lett, hogy az infláció később jelentősen megugrott az országban.
Valdis Dombrovskis, a Lettországot a mély gazdasági és pénzügyi válságból rekordidő, egy-két év alatt kivezető kormányfő január 31-én a parlament előtt mondott beszédében azt mondta, hogy az euró bevezetése pénzügyi stabilitást jelentene az országnak, ösztönözné a beruházásokat és véget vetne a nemzei fizetőeszköz elleni spekuláció lehetőségének. „Az eurózóna alternatívája az, hogy kikerülsz Európa perifériájára” – idézte a brüsszeli Europolitics a lett joggközép kormányfőt, akinek a neve állítólag az Európai Bizottság következő elnökeként is felmerült már.
Riga most arra készül, hogy februárban felkérje az Európai Bizottságot egy soron kívüli konvergencia jelentés elkészítésére, amelyben a testületnek arra a kérdésre kell választ adnia, hogy Lettország minden tekintetben megfelel-e a tagsági kritériumoknak.
A Bizottság (és vele párhuzamosan az Európai Központi Bank) valamikor májusban hozhatja nyilvánosságra a jelentést. Pozitív konklúzió esetén a pénzügyminiszteri tanács júniusi ülésén bólinthat rá a lett csatlakozásra, majd a hivatalos procedúra lezárásaként júliusban rögzíthetnék a lett valuta végleges árfolyamát az euróhoz képest, és kezdetét vehetné a hathónapos felkészülés az euró bevezetésére.
A legutóbbi, decemberi felmérések szerint a lett lakosságnak csak valamivel több mint 30 százaléka támogatta az euró bevezetését, ugyanakkor a kormány által elindított tájékoztatási kampánynak köszönhetően a hangulat pozitív irányba kezd elmozdulni. A vállalkozásoknak több mint a kétharmada örülne az egységes valuta átvételének.