Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter vasárnap egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a francia beavatkozás célja Mali területének teljes visszafoglalása, bár korábban a francia elnök a háború afrikanizálásának szükségességét hangsúlyozta. További támogatások érkeztek európai államoktól, de Franciaország egyelőre egyedül „tartja a frontot”. Mindeközben omladozni látszik a katonai beavatkozással kapcsolatos francia belpolitikai egyetértés is.
A francia védelmi miniszter vasárnap este a France 5-nek adott interjújában kijelentette: „segítenünk kell a csapatok megszervezését és támogatnunk kell őket Mali teljes visszafoglalásáig”.
Az interjúban a miniszter kifejtette: a francia beavatkozásnak négy célja van. Elsőként a terrorista csapatok előretörését kell megállítani. A második cél az ellenséges csapatok háttérbázisaira irányuló légicsapások kivitelezése – ez történt Gao, illetve Timbuktu régióban is. A harmadik feladat Mali fővárosának, Bamakónak és lakosságának a védelme, végül pedig a mali hadsereg és a MISMA (Mali Nemzetközi Segítségnyújtási Misszió – az afrikai koalíciós kontingens) segítése Mali teljes visszafoglalásához. Le Drian szerint a francia haderő jelen pillanatban jól teljesíti ezeket a célokat. „Jelenleg 2000 francia katona van Mali területén”- mondta a miniszter, jelezvén, hogy összesen körülbelül 4000 katona mozgósítását tervezik a Szervál-hadműveletben.
A francia- mali seregeknek hétfőn sikerült felszabadítaniuk a január 14-én iszlamisták által elfoglalt Diabaly és Douentza községet, amelyek a lázadók eddigi legfőbb támaszpontjai voltak a frontvonaltól délre.
Újabb európai támogatások
Nagy-Britannia és Németország mellett Belgium, Hollandia, Spanyolország és Dánia is repülőgépek biztosításával száll be a francia-mali haderő támogatásába – közölte a Le Monde francia lap.
Mindemellett az Európai Unió egy nemzetközi értekezlet összehívását javasolta február 5-ére Brüsszelbe az Afrikai Unió, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és az ENSZ részvételével, hogy tárgyaljanak a Maliban kialakult helyzet nemzetközi támogatásáról – jelentette be Catherine Ashton közös kül- és biztonsábpolitikai képviselő szóvivője hétfőn.
Az európai tengely másik fele – hol marad Németország?
Bár Németország két szállítórepülő biztosításával és egymillió eurós humanitárius segély kilátásba helyezésével már jelezte támogatását a mali konfliktusban, Joschka Fischer egykori külügyminiszter a Der Spiegel-nek adott interjújában kritizálta, hogy a németek nem vállalnak nagyobb szerepet a francia csapatok segítésében. „Nem mondhatjuk, hogy az al-Kaida hadrendbe állítása Maliban veszélyt jelent Európára nézve, míg közben hagyjuk, hogy mások végezzék el a munkát”- mondta Fischer.
Növekvő belpolitikai aggodalmak
Franciaországban mindeközben repedezni látszik az intervencióval kapcsolatban kialakult nemzeti konszenzus: hétfőn több francia ellenzéki politikus is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Párizs egyedül van jelen a konfliktus sújtotta országban. Jean-Francois Copé, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezetője például kijelentette, hogy Franciaország elszigetelődése nagy probléma, központi kérdés, Alain Juppé volt külügyminiszter pedig nagyon kockázatosnak nevezte a beavatkozást, egyben sürgette az afrikai kontingensek bevetését.