Az előző szlovák kormány idején, a pozsonyi repülőtér tervezett privatizációjával kapcsolatban politikai szinten történt zsarolás, mégpedig a kormány részéről, áll a Gorilla-botrány kivizsgálásának aktuális helyzetéről szóló jelentésben, melyet Dušan Kováčik, a Speciális Ügyészség vezetője dolgozott ki.
Pavol Prokopovič (SDKÚ-DS) közlekedési miniszter idején készítették elő a pozsonyi reptér privatizációját, 11 milliárd korona értékben (mintegy 365 milliárd euró). Robert Fico előző kormánynak első intézkedéseinek egyike volt a privatizáció leállítása.
A Gorilla és Gorilla 1 néven ismertté vált dokumentumok a politikai élet pénzügyi csoportok általi befolyásolásáról tanúskodnak a 2005-2006-os években. Tartalmuk eddig nem nyert bizonyítást, csupán annyi, hogy a Gorilla fedőnevű titkosszolgálati akció – melynek lényege egy konspirációs lakás lehallgatása volt – valóban megtörtént. Az interneten közzétett iratokban szereplő személyek közül többen cáfolták azok tartalmának valódiságát.
Az iratok kivizsgálásáról szóló legújabb jelentésben – melyet a szlovák parlament weboldalán tettek közzé – a repülőtér privatizációjával kapcsolatban az áll, hogy a kormány tagjai voltak a zsarolók. „A Szlovák Köztársaság kormányának tagjai zsaroltak abból a célból, hogy egy pénzügyi csoport legyen a kevezményezett a pozsonyi repülőtér privatizációja során.”
A jelentés szerint Dušan Kováčik speciális ügyész három büntetőeljárást kezdeményezett az ügyben tavaly novemberben. Zsarolás mellett vesztegetés miatt is indult büntetőeljárás, parlamenti képviselők állítólagos korrumpálása miatt, az ún. Zajac-törvények esetében. Legalább további két esetben a bizonyítékok kiértékelése zajlik a jelentés szerint, amely szerint valószínűleg újabb büntetőeljárást kezdeményeznek hűtlen kezelés miatt.
Azt is írja a jelentés, hogy legalább további 50 tanút kell kihallgatni, többek között Ausztriából, Nagy-Britanniából, Írországból, Olaszországból. Kováčik szerint a nyomozócsapat jól végzi munkáját, de nem lehet előre megmondani, mikor kerül pont a büntetőügyek végére.
Tavaly nyár óta mintegy 30 embert hallgattak ki, és 15 együttműködési kérvényt dolgoztak ki, többek között a gazdasági minisztérium, nemzeti vagyonalap, közbeszerzési hivatal felé. Az első büntetőeljárás tavaly január 9-én indult, ám eddig nem sikerült korrupciós tevékenységet bebizonyítani. „Egyelőre az elvégzett nyomozással nem sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek alapján konkrét személy ellen vádat lehetne emelni” – áll a jelentésben, amelyet Robert Kaliňák belügyminiszter mutat majd be a parlamentben, február 7-én.