Még idén kilép az EU/IMF programból Írország – jelentette be az EU Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben ellátó ország miniszterelnöke. Enda Kenny Strasbourgban elmondta, Dublin teljesíti a számára szabott feltételeket, és a befektetői bizalom is növekszik iránta. Az európai parlamenti képviselők többsége bizakodó az ír elnökséggel szemben.
Ír nyelven kezdte beszédét az uniós soros elnökségi stafétabotot január elsején átvett Írország miniszterelnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A képviselőtestületben minden januárban és júliusban hagyományosan bemutatkozik a Tanácsot az adott félévben vezető ország, amelyen általában az elnökségi programot vázolja fel a tagországi vezető a képviselők számára.
Nem volt ez másképpen szerdán Strasbourgban sem, Enda Kenny kormányfő beszédének legfontosabb eleme mégis az volt, amikor bejelentette: Írország az év végéig kilép az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalappal kötött nemzetközi mentőprogramból. A miniszterelnök elmondta, Dublin „megindult a felemelkedés útján, 7 pozitív trojka jelentés után tavaly növekedni kezdett a gazdaságunk, az exportunk volumene rekordmagasságokat ért el, irányítás alatt vannak az állami kiadások, a befektetők pedig újra kezdenek bizalmat szavazni számunkra”.
Írország 2010 novemberében fordult hivatalosan is a két intézményhez nemzetközi segítségért. Az EU és az IMF akkor egy komplex, három évre szóló, összesen 85 milliárd eurós segélycsomagot szavazott meg Dublinnak. Ebből 50 milliárd az állami kiadások fedezésére, 35 milliárd pedig a bankrendszer talpraállításához szolgált. Az ezért cserébe kért strukturális reformokat, intézményi átalakításokat és pénzügyi feltételeket Írország teljesítette – jelentette ki Enda Kenny Strasbourgban.
2013-ban a stabilitás fenntartása lesz az írek célja, ez pedig tükröződik az ír soros elnökségi programban is: Stabilitás, munkahelyek, növekedés – ismételte Enda Kenny az elnökségi mottót.
A kormányfő az európai jövő mellett tette le a voksát a beszédében, többször is hangoztatva, hogy „az egyénieskedő tagállami törekvések” helyett európai összefogásra és európai célok követésére lenne szükség. A közelmúltban tapasztalt közpolitikai hangulat alapján az ír miniszterelnök szerint 2013-ban fel kell készülnünk a „Miért pont Európa?” jellegű vitákra, amelyekben alapvető integrációs kérdésekre kell választ adni. Elismerte: „tudom, hogy a válaszaink nem mindig kielégítők, de látni kell azt is, hogy amit Európa az elmúlt évtizedekben tett, az rendkívüli”.
Az ír miniszterelnök külön kitért a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló vitára, amelyet minden bizonnyal február elején fognak tető alá hozni az uniós tagállamok. A közösségi költségvetésnek szerinte tükröznie kell a munkahelyteremtési és gazdasági növekedési törekvéseket, ezzel közvetetten a sokak által szorgalmazott éles kiadási vágás ellen emelt szót.
Kiemelte az Európai Parlament szerepét, amely – bár jogilag nem, de megfogalmazása szerint – együttdöntési eljárás keretében vesz részt a többéves pénzügyi keret vitájában. Ezzel a politikus arra utalt, hogy az EP delegációja részt vehetett minden olyan miniszteri ülésen, amelyen a költségvetés volt a téma, és a véleményét is folyamatosan kikérték a miniszterek. Szerinte ezt a jövőben is tiszteletben kell tartaniuk a tagállamoknak.
Fontosnak tartotta az egységes piac kiteljesítését, a szabadkereskedelmi egyezményekről szóló tárgyalások felgyorsítását, a digitális szolgáltatások fejlesztését, valamint a bankunió mielőbbi felállítását.
Az Európai Parlament frakciói támogatásukról biztosították az ír elnökséget.
A kormányfő pártját is a tagjai között tudó Európai Néppárt frakcióvezetője szerint Írország lehetne a követendő példa sok uniós tagállam számára. Joseph Daul méltatta Írország elmúlt évekbeli erőfeszítéseit, ahogyan Dubin rendbe tudta tenni a gazdaságát. Tovább gondolva az ír példát, a frakcióvezető elmondta, Európában a kiadások középtávú stabilizálása után meg kellene osztani az eurózóna adósságát.
Daul azt kérte Enda Kennytől, hogy „ellentétben néhány kollégájától az Európai Tanácsban, próbáljon gondolni a fiatal generációkra és a munkalehetőségek fejlesztésére”.
A szocialista frakcióvezető szerint az ír példa jó kombinációja a kemény tagállami erőfeszítésnek és az európai szolidaritásnak. Hannes Swoboda jó kapcsolatokra törekszik, de emlékeztetett a Schengen-jogszabállyal kapcsolatos intézményközi vitára, és szerinte több tagország megint a személyek szabad áramlásának korlátozására törekszik. „Ha ön nem a barátja több európai tanácsi kollégájának, jó viszonyban leszünk” – jegyezte meg a szocialista politikus.
A liberálisok leginkább a bankunióval kapcsolatos nézeteiket hangoztatták. Guy Verhofstadt frakcióvezető is a miniszterelnökkel kívánt üzenni a többi tagállami vezetőnek, szerinte ugyanis strukturális jellegű, fenntartható megoldásokat kell hozni az európai gazdaság problémáira, első körben a bankrendszer felügyeletének egységesítésére. Verhofstadt azt kérte, hogy a jövőre felálló egységes bankfelügyeleti mechanizmus egy valódi európai mechanizmus legyen, „ne a tagállami hatóságok feladatainak összemosása”.