A BruxInfo számításai szerint mintegy 4 millió eurós (közel 1,2 milliárd forintos) adóbevételtől esik el havonta az EU-költségvetés, mivel egy intézményközi alku hiánya miatt január elsejétől megszűnt az uniós tisztviselők fizetésére rakódó szolidaritási adó.
Már a szolidaritási adó nélküli, megemelt fizetést kapta meg a napokban a több mint 40 ezer EU-tisztviselő többsége – erősítette meg a BruxInfónak az intézményközi ügyekért felelős uniós biztos szóvivője. Az EU-intézmények hagyományosan a hónap közepén utalják az arra a hónapra járó illetményeket a dolgozóknak, és a decemberi közléseknek megfelelően 2013 januárjában már nem vonták le az uniós dolgozók béréből az 5,5 százalékos szolidaritási adót.
Mindennek az az oka, hogy a Tanács és az Európai Parlament nem tudott megállapodni tavaly év végéig az EU-intézmények dolgozóinak munkarendjét szabályozó személyügyi rendelet módosításáról, így pedig – az intézmények állítólagos akaratán kívül – egy korábbi megállapodás szerint az év végén megszűnt az EU-tisztviselők szolidaritási adója.
Pedig az Európai Bizottság már 2011 decemberében bemutatta a rendelet változtatására vonatkozó javaslatait. Ezek között volt az 5 százalékos létszámcsökkentésen, a munkaórák számának, valamint a nyugdíjkorhatár megemelésén túl az is, hogy a szolidaritási adó maradjon fenn 2013. január 1-je után is, és emelkedjen 6 százalékra. (Az intézményközi vitáról lásd később!)
A szolidaritási adó
A különadót az 1973-as olajválság nyomán vezette be az Európai Unió. Az akkori – és azóta is érvényben lévő, bár némiképp átértelmezett – célok szerint a közösségért dolgozóknak is hozzá kell járulniuk a válság idején megnövekedett terhekhez. 2004-től 2,5%, 2011 januárjától pedig már 5,5 százalék volt az adó mértéke. Az adókulcs ugyanakkor megtévesztő: az 5,5 százalékot ugyanis nem a bruttó bérből kell levonni, hanem a legalacsonyabb fizetési fokozatban járó bértől, a családi pótléktól, a szociális és egészségügyi járuléktól, valamint a közösségi adótól „megtisztított” összegből, amely a valóban kiutalandó fizetéshez képest „elenyésző mértékű” – érveltek források a BruxInfónak.
Példának okáért egy – az EU-ban – átlagosnak számító AD7-es besorolású tisztviselő – a szenioritásától függően – 5800 euró körüli bruttó (5300 euró körüli nettó) fizetést kap havonta. A mintegy 500 eurónyi levont adó és járulékteherből körülbelül 100 eurót tesz ki a szolidaritási adó.
A 16 fizetési osztályba sorolt uniós tisztviselőket eltérően érinti a különadó. Míg a két legalacsonyabb kategóriában dolgozók mentesülnek a szolidaritási adó megfizetése alól, a harmadik kategóriában a nettó bér 0,2%-át, az 5-ös kategóriában a nettó bér 1,1%-át, a legmagasabb 16-os kategóriában a nettó bér 3%-át teszi ki a különadó mértéke. Utóbbi esetben a tisztviselők 480 euró (150 ezer forint) körüli összeggel járulnak hozzá az uniós költségvetéshez, igaz, ez után is mintegy 14 ezer eurót (kb. 4 millió forintot) vihetnek haza. Eddig a 2012. december 31-én megszűnt rendszer.
Január elseje óta viszont nőtt a tisztviselők nettó fizetése. Az első két kategória dolgozóinak nem változott a bére, a harmadik kategóriában lévőknek 20-30 euróval, az ötödik kategóriában lévőknek 40-70 euróval, a hetedik kategóriában lévőknek pedig 90-120 euróval több pénzt utalt hétfőn a munkáltatója.
Négymilliós kiesés
Az Európai Bizottság a BruxInfo kérdésére nem tudta megmondani, hogy az adó megszűnése hogyan érintette/érinti januárban az uniós költségvetést, mondván, az uniós bérek kiszámítási módja, és az egyedi esetek túl nagy száma miatt gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy mennyivel nőtt az EU-dolgozók bére január elseje óta. Más forrásaink kétségbe vonják, hogy a Bizottságnak nincsenek erről információi.
A rendelkezésre álló adatok alapján a BruxInfo számításai szerint hozzávetőlegesen 4 millió eurónyi (közel 1,2 milliárd forintnyi) adóbevétel nem folyik így be ebben a hónapban az EU-kasszába, ennek megfelelően nettóban ennyi pénzzel nőtt a tisztviselők fizetése. Ez a szám minden hónapban ugyanennyivel növekedhet, addig, amíg megállapodás nem születik a szolidaritási adó visszaállításáról.
A vita
Elvileg ez a terv, legalábbis a nyilatkozatok szintjén mindegyik uniós intézmény állítja, hogy szeretné megtartani a szolidaritási adót. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament a Tanácsra mutogat. Kétségtelenül a tagállamok fékezik a folyamatot: a Bizottság már 2011 decemberében bemutatta a személyügyi rendelet módosítását, amely az eredeti tervek szerint 2013. január 1-jétől váltotta volna fel az eddigi rendszert.
Együttdöntési eljárásról lévén szó, szükség lenne arra, hogy a Tanács úgynevezett általános megközelítést érjen el a jogszabályról, ez alapján pedig megkezdődhetnének az informális egyeztetések a tagállamok és az Európai Parlament között. Az EP már tavaly áprilisban kialakította az első körös álláspontját, azóta vár gyakorlatilag a tagállamokra.
A BruxInfo tanácsi forrásoktól úgy értesült, hogy a tagállamok azért nem vitatták még meg a személyügyi rendelet módosítására irányuló javaslatot, mert nem látják értelmét a szabályokat megváltoztatni azelőtt, hogy világossá válna, hogy mekkorák lesznek az uniós kiadások 2014-2020 között, másszóval mennyi pénz lesz a szabályok végrehajtására. Források szerint „a költségvetési plafon nagyban befolyásolja a tartalmat”.
A többéves pénzügyi keretről szóló alku valóban komolyan érintheti az uniós intézmények kiadásairól szóló 5-ös fejezet számait. Bár az Európai Tanács elnöke a november végi költségvetési csúcstalálkozón nem tett javaslatot az 5-ös fejezet kiadásainak további csökkentésére (a ciprusi elnökség utolsó javaslatához képest, amely 500 millióval már megvágta volna a kiadási maximumot), de értesülések szerint ez a fejezet lehet a következő áldozata a büdzsévitának, amelyben egyre inkább eluralkodik az a hangulat, amely szerint az uniós intézmények túl drágák.
Források felhívták a figyelmet arra, hogy míg például a regionális politika költségvetésének esetleges csökkentése nem veszélyezteti az abban megvalósuló összes projektet, hiszen „sok van belőlük”, addig az 5-ös fejezet kiadásainak csökkentése alapjaiban határozhatja meg az intézményrendszer működésének lényegét. Ezzel érvel a Tanács amellett, hogy amíg nincs meg a végleges szám 2020-ig, nincs értelme beszélni nyugdíjkorhatárakról, fizetési számításokról és adószintekről.
Az Európai Tanács – a várakozások szerint – februárban tarthat újabb ülést a 2014-2020 közötti uniós költségvetés tető alá hozása céljából. Ha ez sikeres lesz, és ennek folyományaként megszületik a megállapodás a személyügyi rendeletről, elviekben van lehetőség a szolidaritási adó évközbeni bevezetésére, addig azonban havonta mintegy 4 millió euróval csökkennek a közösségi büdzsé bevételei.