A vállalkozók támogatását és „a vállalkozói kultúra forradalmasítását” célozza az az akcióterv, amelyet szerdai (idei első) ülésén fogadott el az Európai Bizottság. A testület a javaslatában részben a már unalomig hangoztatott elvárásait hangoztatja (forráshoz jutás könnyítése, adminisztratív akadályok lebontása), emellett eddig szerinte nem érintett területeken is változást szeretne elérni a tagállami szabályozásokban.
„Több fiatalt, több nőt, és több bevándorlót szeretnék vállalkozónak” – jelentette ki az iparpolitikáért felelős uniós biztos szerdán, miután az Európai Bizottság elfogadta a vállalkozások helyzetének könnyítését célzó brüsszeli akciótervet. A dokumentummal, amely egyelőre nem vetít előre uniós jogszabályalkotást, az EU-nak az a célja, hogy lökést adjon a vállalkozások alapításának, illetve a már meglévők működésének, mivel a testület részben az egyéni vállalkozókban, valamint a kis- és középvállalkozásokban látja a gazdasági növekedés lehetőségét.
Antonio Tajani megfogalmazásában a Bizottság szeretné újjáéleszteni a vállalkozói szellemet, ami korábban jobban jellemezte Európát. Szerinte ez az igény a társadalomban is megvan, igaz csökkenőben van: az elmúlt három évben 45%-ról 37%-ra csökkent azok aránya, akik vállalkozásba fognának. A csökkenő arány Brüsszel szerint az egyre kevésbé ígéretes üzleti kilátásokból fakad.
Az akcióterv második pillérében hat különböző intézkedést vetít előre az Európai Bizottság, amelyekkel a vállalkozói környezetet lehetne vonzóbbá tenni. Ezek között van elsőként a forráshoz (hitelhez) jutás. A gazdasági válság 2008-as kitörése óta jócskán visszaesett a lakossági és a vállalkozói hitelezés, forrás híján pedig a bővülés, illetve sok esetben a túlélés is nehézkes lehet egy cég számára. Brüsszel javaslata szerint az eddigi pénzügyi eszközök megerősítése mellett, egységes európai mikrofinanszírozási piacot kellene alkotni, amely megkönnyítené a külföldi hitelszerzést.
Másrészt pedig „az adórendszerek egyszerűsítésével kellene lehetővé tenni hogy a kis- és középvállalkozások közvetlen magánbefektetések segítségével juthassanak tőkéhez”, olyan formákat támogatva, mint a tömegfinanszírozás (crowd funding), az informális befektetés (angel investment), vagy a minikötvények.
Szakértők megfigyelték, hogy a vállalkozások fele az alapítást követő első 5 évben megy csődbe. Ezért kéri a Bizottság a tagállamoktól, hogy szakpolitikai intézkedésekkel (képzések, kutatásfejlesztési ösztönzés, lehetséges partnerek keresése) segítsék át a vállalatokat az ilyenkor jelentkező nehézségeken.
Ugyancsak ebben a pillérben kezdeményezi a Bizottság, hogy a tagállamok és a vállalatok igyekezzenek kihasználni a fejlődő, és a gazdasági növekedésben majdan nagy szerepet játszó szektorok adta lehetőségeket; az engedélyezési rendszerek egyszerűsítésével, a kiszámíthatóbb adórendszerekkel vonzóbbá kellene tenni Brüsszel szerint a vállalkozói létet; emellett lehetőséget kellene adni arra, hogy egy esetleges elhibázott vállalkozás, vagy egy csőd után a becsületes vállalkozók könnyebben kapjanak második esélyt, szakértők ugyanis úgy látják, az újrakezdők már sokkal sikeresebbek.
Az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektetne arra is, hogy a fiatalok, a nők, a bevándorlók és az idősebb, már visszavonult állampolgárok is fogjanak vállalkozásba. Az egyéni vállalkozók mindössze 34,4 százaléka nő, Antonio Tajani szerint rengeteg tehetség vész így kárba.