Egyik csúcsértekezlet a másik után, majd mentőöv követte az újabbikat: az európai pénzügyi válság nem csupán uralta a mindennapokat, de megoldása, kezelése szinte szokássá vált, ezért nem csoda, hogy egy német nyelvésztársaság a mentőrutin kifejezést választotta a 2012-es esztendő leggyakrabban emlegetett szavának. Az általuk összeállított szavazáson tavaly a stresszteszt végzett az első helyen, egy magyarországi voksoláson pedig évek óta a válság szó viszi a pálmát. Cikkünkben hónapról hónapra végigkövetheti, mi történt az eurózónában az elmúlt esztendőben, és azt is megtudhatja, mi a közös a Gangam Styleban, Obama újraválasztásában és Felix Baumgartner ugrásában, ha megnézi a cikkhez csatolt videót is.
Január
2012. január elsején, válságos időben ünnepelte tízedik születésnapját az euró. Három évvel azt követően, hogy az elektronikus tranzakciókban bevezették a közös valutát, a 2002-es esztendő első napján jelentek meg a mindennapi forgalomban az euróbankjegyek és az euróérmék.
A Standard & Poor’s év elején egyszerre kilenc euróövezeti tagállamot minősített le arra hivatkozva, hogy az addig hozott válságintézkedések nem elégségesek. A legjobb, tripla A-s besorolást megvonták Franciaországtól is, emellett lerontották az euróövezet mentőalapjának (EFSF, Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz – European Financial Stability Facility) osztályzatát is.
Elégtelennek minősítette a Magyarország által a túlzott mértékű államháztartási hiány kiigazítására 2009 közepe óta hozott intézkedéseket az Európai Bizottság: a testület kilátásba helyezte a 2013-ban hazánknak szánt kohéziós alapok egészének vagy egy részének felfüggesztését is.
Egyszerre három területen (jegybanktörvény, a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása és az adatvédelmi hatóság függetlensége) is kötelezettségszegési eljárás elindításáról döntött Magyarország ellen az Európai Bizottság. Egy negyedik témában, az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében további információkat kértek Budapesttől.
Az eurócsoport három előfeltétel teljesítésétől tette függővé a Görögországnak szánt második, 130 milliárd eurós hitelcsomagot: a trojka és a görög parlament technikai megállapodásának jóváhagyásától, a kiadások további 325 millió euróval való csökkentésétől és a görög politikai pártok egyértelmű garanciavállalásától. Közben a görög kormány és a magánhitelezők véglegesítették a megállapodást a magánszektor adósságleírásáról. Felmerült, hogy szigorúbb ellenőrzés alá helyezik Athént, tartózkodva ugyan a belügyekbe való beavatkozástól.
A Google Zeitgeist idén is összeállította 2012 legkiemelkedőbb eseményeit egy kevesebb, mint háromperces videóba összesűrítve. A videót a 2012-ben leggyakrabban rákeresett szavak alapján állították össze.
Február
Erőszakos tiltakozások közepette fogadta el a görög parlament az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által szorgalmazott megszorító intézkedéseket, amelyek feltételei a nemzetközi hitelnek és a hellén államadósság magánfinanszírozói által vállalandó 53,5 százalékos veszteségnek. Az EU a görög államadósság 120,5 százalékra csökkentését várja az évtized végére a második görög mentőcsomagtól, amelyet Jean Claude Juncker, az eurócsoport elnöke példátlan összegűnek nevezett.
Óriási vihar mellett lemondott hivataláról a német szövetségi elnök, Christian Wulff, miután botrányba keveredett amiatt, hogy hivatalával visszaélve vállalkozókat juttatott előnyökhöz, cserébe kedvezményes hitelt, lízingelt és ingyenes nyaralásokat kaphatott. Német lapok információi szerint Wulff lemondását már a kormánykoalíció képviselői is követelték. Utóda Joachim Gauck.
Március
Csehország és Nagy-Britannia miniszterelnökei nem írták alá azt az új költségvetési paktumot, aminek hirdetett célja, hogy a kormányok a jövőben tartózkodni fognak a felelőtlen költekezéstől. Minden aláíró ország alkotmányába foglalja, hogy bevezeti a költségvetés kiegyensúlyozásának kötelezettségét. Az Európai Bizottság szorosabban ellenőrizheti a tagállamok büdzséjét, és az aláírók az alkotmányban fogják szabályozni az államadósság legmagasabb szintjét. Magyarország is aláírta a megállapodást (bár először úgy tűnt, hogy a britekkel együtt Orbán elutasította a csatlakozást – szerk.), de az abban foglaltak csak akkor fognak hazánkra vonatkozni, ha csatlakozott az eurózónához.
Április
A jegybanktörvény módosítását követően elindulhatnak a tárgyalások Magyarország és az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF – International Monetary Fund) között a magyar kormány által kért elővigyázatossági hitelkeretről – döntött az Európai Bizottság a Budapest és Brüsszel között hónapok óta zajló kötélhúzást követően. A nemzetközi pénzügyi segítség folyósításának előfeltétele azonban a magyar jogi környezet biztonságossá tétele, és a kötelezettségszegési eljárásokat érintő területek tisztázása.
A Világbank egymilliárd eurós hitelt hagyott jóvá Romániának. A kölcsön kiegészíti a Nemzetközi Valutaalap szervezésében kötött 5,3 milliárd eurós elővigyázatossági hitelmegállapodást.
Megnövelték a tűzerőt: az eurócsoport pénzügyminiszterei az eredetileg tervezett 500 milliárd euróról 700 milliárd euróra emelték azt a pénzügyi keretet, amelyből a bajba jutott valutatagoknak nyújtanak pénzügyi segítséget (EFSF). A valutacsoport pénzügyminisztereinek március vége volt a határidejük a döntés meghozatalára.
Május
Londoni elemzők szerint körvonalazódik az a kockázati forgatókönyv, hogy Magyarország nem jut megállapodásra a hitelprogramról a valutaalappal és az unióval. A Commerzbank elemzésében szerepel a 300 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam is.
Az Európai Bizottság elnöke is csatlakozott azokhoz a politikusokhoz, akik felvetették Athén kilépésének lehetőségét a valutaövezetből. Majd éppen ennek súlyos következményeire hívták fel a kormányalakítással küszködő görög pártok figyelmét, miután a pénzügyi mentőcsomagot és az annak feltételeit elutasító szélsőbal- és jobboldali pártok kerültek nyeregbe a május 6-i választásokat követően. Brit politikusok kitartottak, hogy Görögországnak rendezett körülmények között kell elhagynia az eurót.
Az Angela Merkel és Nicolas Sarkozy vezetése alatt kialakult német-francia zászlóshajó léket kapott, miután Francois Hollande győzött a franciaországi elnökválasztásokon.
Az IMF bejelentette, hogy a törvényhozási választásokig felfüggeszti kapcsolatait Görögországgal akkor is, ha az további támogatás nélkül június végéig csődöt mond. A szakadás oka, hogy a május 6-án rendezett választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Egymás után kapott kormányalakítási lehetőséget a legtöbb mandátumot szerzett három párt, de többnapi alkudozás után sem sikerült koalíciót alakítani. Új választásokat kellett kiírni, a káoszt látva viszont vártalanul Athén mögé állt az uniós grémium.
Június
A spanyol kormány hivatalosan is pénzügyi támogatást kért az euróövezettől a spanyol bankok megmentéséhez. A brit pénzügyminiszter reflektálva az esetre úgy nyilatkozott, a bankrendszerek az euróövezet gyenge láncszemei, és a valutaunió túl sokáig tolerálta a tőkehiányos intézményeket, ezért szükségszerű az erőteljesebb bankfelügyeleti rendszer bevezetése. Ugyanakkor Osborne hangsúlyozta, hogy ebben az Egyesült Királyság nem venne részt.
Győztek az európapártiak: a nemzetközi mentőcsomagot és a megszorító intézkedéseket támogató konzervatív Új Demokrácia győzelmét hozták a megismételt görög választások. Az eredményt egész Európa megkönnyebbüléssel fogadta és a piacokra is megnyugtatóan hatott.
Július-augusztus
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is készen áll a hiteltárgyalások megkezdésére Magyarországgal – jelentette be az Európai Bizottság szóvivője, miután a magyar parlament elfogadta a korábban kifogásolt jegybanktörvény módosításait.
Csúszik az ESM: az eredeti tervek szerint július 1-jétől indult volna az új Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM – European Stability Mechanism), amely az átmeneti válságkezelő mentőalapot, az EFSF-et váltaná. A német alkotmánybíróság kérése miatt azonban a ratifikáció és az indulás késik, mivel az ESM és a fiskális paktum ellen csaknem 37 ezren fordultak alkotmányjogi panasszal. A kifogás az, hogy a két kormányközi szerződés révén Németország részvétele az európai integrációban szétfeszíti az alaptörvény által meghatározott kereteket. A német csatlakozáshoz hasonlóan Szlovákiában is nehezen született meg az egyezség: az eurós mentőövhöz való csatlakozást a szlovák törvényhozás többnapos parázs vitát követően az ellenzék részleges támogatásával hagyta jóvá.
Szeptember
A valutaövezet mind a hatezer bankja fölött ellenőrzést gyakorolna az Európai Központi Bank (EKB) irányítása alá kerülő szuperfelügyelet, derül ki az Európai Bizottság bankunióra vonatkozó előterjesztéséből. A javaslat értelmében az eurózónán kívüli országok is részt vehetnének az egységes valutaövezeti bankfelügyeletben, ha készek alávetni magukat az EKB döntéseinek. Az új felügyelet felállításáról az év végéig kellene megállapodniuk az uniós intézményeknek.
Október
A 2004 óta tartó deficiteljárás előreláthatóan 2013 júniusában szűnhet meg hazánkkal szemben, írja a Bruxinfó.
Elindul a megerősített együttműködés a pénzügy tranzakciós adó (financial transaction tax – FTT) ügyében. Az Európai Bizottság által javasolt adót a pénzintézetek közötti értékpapír-kereskedelemre és származékos ügyletekre vethetik ki, előbbire 0,1 százalék, utóbbira 0,01 százalék mértékben.
Portugália egy év haladékot kap államháztartási hiányának három százalék alá csökkentésére, Görögország pedig plusz két évet és 16-18 milliárd euró pótlólagos kölcsönt kaphat az intézményi hitelezőktől.
Minden eddiginél jobban felfokozódik az Egyesült Királyság különutas Európa-politikája: még a tagságról tartandó referendum kérdése is forróvá vált. A brit kormány belengette kilépését az európai igazságügyi együttműködésből, emellett formálódik az akcióterv a munkaerő áramlásának korlátozására is, illetve a többéves pénzügyi keret vitájában tanúsított vétószándék is komoly aggodalmat keltett az EU-ban.
Parázsvita az EU következő hétéves költségvetéséről: a nettó befizetők (akik többet fizetnek a közösbe, mint amennyit visszakapnak, például Németország vagy Ausztria) 100 milliárd euróval megrövidítenék a Bizottság által javasolt több mint ezer milliárd eurós főösszeget. Eközben a Parlament szerint 2014 és 2020 között legalább öt százalékkal növelni kellene a büdzsét. A kohézió barátai (például Magyarország) nagyot bukhatnak a kohéziós források, azaz a felzárkóztatási alapok megnyirbálásán.
Az EU állam- és kormányfői megállapodtak arról, hogy egységes bankfelügyeletet állítanak fel az eurózónában, s ezzel jelentős lépést tesznek a bankunió felé. A döntéshozók 2013 januárjáig kidolgozzák az Európai Központi Bankon belül működő ellenőrző hatóság felállításának és működésének szabályait, de a rendszer beüzemelése a jövő évre marad. Addig azt is ki kell találniuk, hogy az eurózónán kívüli országok hogyan csatlakozhatnak a közös bankfelügyelethez, illetve, hogyan választják majd el az ECB monetáris politikai, illetve felügyeletei döntéshozatalát.
November
Visszakerül a jövő évi uniós büdzsé a tervezőasztalra, miután a tagállamok nem tudtak megállapodni az Európai Parlamenttel a közös politikák jövő évi finanszírozásáról, de főleg a 2012-es büdzsé kiegészítéséről. Mivel ugyanez a helyzet a következő hétéves költségvetéssel is, az Európai Tanács elnöke kétoldalú egyeztetéseket folytat a tagállamokkal a keretről, hogy jövő év elején létrejöhessen a megállapodás. A tárgyalások alakulása szerint Magyarország körülbelül 20 százalékos veszteséget is elszenvedhet a kohéziós források csökkentésével 2014 és 2020 között.
Sztrájkoltak az EU-tisztviselők a fizetéscsökkenés miatt, mivel túlzásnak tartják, hogy a tagállamok ötmilliárd euróval csökkentenék az EU intézmények költségvetését 2014-2020 között.
December
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága után a Tanács is jóváhagyta a 2013-as uniós költségvetésről és a 2012-es büdzsé módosításáról kötött megállapodást.
Jóváhagyta a Nemzetközi Valutaalap az Írországnak nyújtott mentőhitel újabb részletének folyósítását. A mentőcsomag keretében előírt konszolidációs forgatókönyv szerint a dublini államadósság 2013-ban a GDP 122 százalékán tetőzik.
Ténylegesen létrejött a tagállamok közötti megállapodás az egységes bankfelügyeletről, amelynek a tetején álló EKB 2014. március elsején lép be a rendszerbe, de a tervezett hatezer helyett néhány száz bankot fog felügyelni: a 30 milliárd eurónál nagyobb, vagy egy adott ország GDP-jének több mint 20 százalékát elérő eszközállománnyal rendelkező bankokat. A megállapodáshoz az eurózónán kívüli tagországok is csatlakozhatnak, a magyar pénzintézetek közül a kritériumok alapján egyedül az OTP-t érintené az ellenőrzés. A megegyezés a gazdasági és pénzügyi unió kiteljesítésének rövidtávú intézkedéseire koncentrál és az igazán ambiciózus törekvések a német akarat miatt csorbultak