A bevándorlók szociális támogatásainak 83 százalékos megvágását helyezte kilátásba márciustól Manuel Valls, francia belügyminiszter. Bár az elnökválasztási kampány során a szocialista párt nem foglalt határozottan állást a bevándorlók kérdésében, egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány folytatja a konzervatív politikát. Ezzel párhozamosan a kormány intézkedéseivel az országban munkát vállalók integrációját is igyekszik elősegíteni.
Manuel Valls francia belügyminiszter egy, a nemzeti bevándorlás és integráció kapcsán tartott egyeztetés után radikális csökkentéseket jelentett be a bevándorlók szociális juttatásaiban: 2013. márciusától a munkanélküli segélyeket az eddigi 2000 helyett 500, kiskorúak esetében 1000 helyett 200 euróra, a hazájukba önkéntesen visszatelepülők támogatását 300 euóról 50, illetve 100 euról 30 euróra csökkentenék – értesült a Pravda online orosz hírportál.
A kulturális sokszínűség nehézségei
A francia gazdaságot sújtó problémák láthatóan még inkább előtérbe helyezik a bevándorlással összefüggésben kialakult társadalmi feszültségeket. A szegénységi ráta négyszer nagyobb körükben, és a munkanélküliség aránya is sokkal magasabb a francia lakossághoz képest. A bűnözés növekedése is aggodalmakra és feszültségekre adhat okot. Sokakat a magas állami támogatások vonzanak, de a társadalmi munkamegosztásban nem hajlandóak részt venni. Továbbá az idei évben összesen 10,5 ezer önkéntesen hazájába visszatérni vágyó kapott kompenzációt a francia államtól, amely a központi költségvetésnek 21 millió eurójába került. Bár az összeg a bevándorlók számának csökkentését hivatott elősegíteni, sokan kijátsszák ezt. A tavaszi elnökválasztás első fordulójában a szélsőjobboldali Nemzeti Front sikere (17,9 százalék) ugyancsak a nacionalista eszmék erősödését jelzi a francia állampolgárok körében.
Ugyanakkor az ENSZ adatai szerint 2011 volt az első év, amikor csökkent az aktív korú népesség száma Európában, így az elöregedő társadalmak problémájára a bevándorlás alternatívaként szolgálhat, ráadásul a betelepülők általában olyan munkaköröket töltenek be, ahol munkaerőhiány van.
Bevándorlási politika az elnökválasztási kampányban
Az elnökválasztási kampány során a konzervatív jelölt, Nicolas Sarkozy határozottan kiállt a bevándorlás korlátozására irányuló intézkedések bevezetése mellett: kilátásba helyezte a szociális támogatások csökkentését, a vegyesházasságok korlátozását, illetve a kiadott tartózkodási engedélyek számának felére csökkentését. Ezzel szemben Francois Hollande sokkal visszafogottabb volt, nem bocsátkozott konkrétumokba, és kizárólag a „szakmai bevándorlás” csökkentéséről, illetve az illegális bevándorlás elleni fellépésről beszélt.
Hollande kétirányú bevándorlási politikája
Az ország sok kritikát kapott a romakérdés megoldása érdekében tett intézkedései miatt. A Sarkozy-érában megkezdett illegális bevándorlók hazatelepítésének folyamata burkoltan folytatódik a romatelepek erőszakos felszámolásával, amely miatt novemberben az Amnesty International is aggodalmát fejezte ki. A közvélemény 80 százaléka támogatja a telepek lebontását egészségügyi szempontok, illetve a bűnözés visszaszorítása érdekében.
Másrészt a bevándorlási hullám megfékezése mellett a kormány az országban maradni kívánó, beilleszkedni képes csoportok integrációját igyekszik elősegíteni. Még májusban eltörölték a Guéant-körlevelet, amely a külföldi diákok munkavállalási lehetőségét korlátozta az országban, továbbá egy ősszel benyújtott törvényjavaslat szerint a Franciaországban munkát vállaló külföldiek az eddigi 1 helyett 3 éves tartózkodási engedélyt válthatnának ki.