A csütörtökön munkavacsorával kezdődő EU-orosz csúcson Moszkva új javaslattal készül előrukkolni a Déli Áramlat gázvezeték számára az uniós harmadik energiapiaci szabályozói csomag alól mentességet biztosító kétoldalú megállapodás megkötésére.
Noha Oroszország Európai Unióhoz akkreditált nagykövete szerint a csütörtökön munkavacsorával kezdődő EU-orosz csúcsot nem energiatémák uralják majd, jól értesült források szerint Moszkva ebből az alkalomból egy új javaslattal próbálja meggyőzni Brüsszelt arról, hogy egy különmegállapodás keretében adjanak mentességet a Gazprom által tervezett Déli Áramlat gázvezetéknek az EU harmadik energiapiaci liberalizációs csomag rendelkezései alól. Az orosz energiaügyi miniszter helyettese szerdán állítólag éppen erről tárgyalt Brüsszelben az Európai Bizottság illetékes főigazgatójával.
Az orosz fél az év elején egy ízben már előállt egy javaslattal lényegében egy kormányközi egyezmény megkötésére, ami mentesítené a Gazpromot és annak EU-t érintő infrastrukturális beruházásait az európai energiapiac szabályai alól. Moszkva most újabb kísérletet tesz, ami megfigyelők szerint részben magyarázatot ad arra, hogy az orosz gázmonopólium miért késlekedik a harmadik energiacsomagban rendelkezésre álló mentességi kérelem benyújtásával. Günther Oettinger energiapolitikai biztos már több ízben is hangoztatta, hogy az uniós szabályokkal összhangban a Déli Áramlat alkotta konzorcium is kérhet mentességet, hasonlóan más, az Unió terén megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz. Brüsszel ugyanakkor eddig elzárkózott attól, hogy az oroszoknak különleges bánásmódot biztosítson.
Moszkva ugyanakkor továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az Európai Unió belső piaci szabályai nem érvényesek egy olyan nemzetközi, országhatárokat átszelő projektre, ami nem uniós tagállamokra is kiterjed. „Meggyőződésünk, hogy mentességet kell adni az olyan határokon átnyúló infrastrukturális beruházásoknak, amelyek EU-s és nem uniós tagállamokat egyaránt érintenek. Ellenkező esetben az uniós joganyag, az acquis communautaire túlterjeszkedik az EU határain kívül” – érvelt szerdán újságíróknak nyilatkozva Vlagyimir Csizsov, orosz EU-nagykövet.
A diplomata megismételte, hogy Moszkva nem szereti a harmadik energiapiaci csomagot, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyenesen kártékonynak nevezett. Az orosz diplomácia meggyőződése, hogy az EU a jogszabályi keret Gazpromra történő ráerőltetésével WTO-szabályokat sért – tette hozzá a nagykövet, aki a Gazprom ellen piaci erőfölény gyanújával ősszel indult uniós versenyjogi vizsgálatról nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit közölt, hogy az orosz fél objektív és pártatlan eljárásra számít.
Csizsov várakozásai szerint máskülönben a sorrendben 30-ik EU-orosz csúcsot a kooperáció és nem a konfrontáció szelleme hatja majd át. Utalt rá, hogy ez összefüggésben áll azzal, hogy jelenleg nincsenek gyors megoldásra váró problémák. Az új, átfogó EU-orosz megállapodásról 2008 óta folyó tárgyalásokban szavai szerint például az augusztusi orosz WTO-csatlakozás előtt és azóta is „technikai szünet” állt be, és az orosz gazdaságnak előbb meg kell emésztenie a taggá válást, mielőtt bármilyen további piacnyitási lépésre szánnák el magukat Moszkvában. „Egy ilyen jellegű tárgyalási folyamatban nincs rosszabb annál, mint egy mesterséges céldátumot kitűzni a tárgyalások befejezésére” – hűtötte le a diplomata a várakozásokat.
A további vízumliberalizációról folyó tárgyalások is vontatottan haladnak, ezért azonban Moszkva az EU bürokratikus hozzáállását hibáztatja. Csizsov elárulta, hogy miközben az új, a könnyebb beutazás lehetőségét további célcsoportokra kiterjesztő megállapodás nagyjából készen áll, továbbra is vita tárgyát képezi a szolgálati útlevéllel rendelkezők könnyített beutazása. Orosz részről azzal érvelnek, hogy az EU Ukrajnával és más országokkal kötött hasonló megállapodásaiban már szerepel ilyen könnyítés, ezért, ha az EU-nak ezzel szemben fenntartásai vannak, annak kizárólag politikai okai lehetnek. Utalt rá, hogy a Tanácsban nincs meg ebben a kérdésben a szükséges minősített többség a tagállamok között.
Külpolitikai kérdésekben, elsősorban a Közel-Kelettel kapcsolatban Vlagyimir Csizsov „figyelemreméltó konvergenciát” lát az EU és Moszkva álláspontja között, és úgy vélekedett, hogy Szíriát illetően is inkább csak a követendő taktikában nincs egyetértés, máskülönben az érdekek egybeesnek.
A csúcstalálkozón ezúttal nem írnak alá egyetlen új megállapodást sem, így a mostani randevú, amelyik a második Putyinnak a hatalom csúcsára való visszatérése óta, elsősorban a témák lehető legszélesebb körének megvitatására nyújt majd alkalmat – hangsúlyozzák mindkét fél részéről.