5,4 millió eurót, azaz több mint 1,5 milliárd forintot költött csúcstalálkozókra idén az EU – tudta meg a BruxInfo tanácsi forrásoktól. Az állam- és kormányfői ülések egyre sűrűbbek, közel 2000 újságíró és többszáz főnyi delegáció dolgozik a legtöbbször hajnalig tartó üléseken. A BruxInfo cikke a csúcstalálkozók világába enged betekintést.
„Sommet européen – file possible” /Uniós csúcstalálkozó – torlódás lehetséges/ – hirdetik városszerte a brüsszeli közlekedési csomópontok elektronikus táblái már napokkal az Európai Tanács ülései előtt, felhívva a figyelmet arra, hogy az Európai Unió tagállamainak vezetői hamarosan randevút adnak egymásnak a belga fővárosban, hogy kijelöljék az EU-politikák fő irányait, vagy éppen megpróbáljanak lökést adni az alacsonyabb szinteken megrekedt tárgyalásoknak.
A brüsszeli uniós negyed központjában, a Schuman téren álló Justus Lipsius nevű épület az EU Tanácsának és egyelőre még az Európai Tanácsnak is helyet ad. A világosbarna színű monstrum a mindennapokban komornak és üresnek tűnik. Pedig lázas munka folyik az irodákban békésebb napokon is, de csak a csúcstalálkozók idejére telik meg igazán élettel. Az Európai Tanács üléseinek megszervezésekor kiemelt feladat a több mint ezer újságíró kiszolgálása, akik a helyszínen várják a híreket, és a legtöbbször késő éjszaka érkező megváltó sms-t („Press conference in a few minutes” – Sajtótájékoztató perceken belül).
A brüsszeli újságíró
Szerény brüsszeli, és kicsit nagyobb magyarországi újságírói tapasztalattal nem nehéz megállapítani, hogy egy brüsszeli tudósítónak nincs nehéz dolga, már ami a munkája technikai részét illeti. Szék, internet, konnektor – ez már félsiker lehet, de figyelembe véve azt, hogy a csúcstalálkozókon még ingyenes ellátást is kap, már valóban lehetővé teszi az újságíró számára, hogy semmi mással ne kelljen foglalkoznia, mint a munkájával.
A Tanács sajtószolgálatától kapott információk szerint az egynapos csúcstalálkozókra általában 1000-1100 újságíró kér akkreditációt; a kétnapos hagyományos találkozókra 1500-1600 igénylés érkezik, a különösen fontos csúcsokon viszont az sem ritka, hogy 2000 újságíró kér bebocsátást. Étterem, büfé, kávézó és több kihelyezett hűtőszekrény áll rendelkezésükre ásványvízzel és szendvicsekkel. Mindezt ingyen.
Ez a tradíció folytatódott 2002-ben, amikortól már Brüsszelben tartották a formális uniós csúcstalálkozókat. 2002 és a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése között ugyan az állandó székhely már Brüsszel volt, de továbbra is a Tanács soros elnökségét adó ország szervezte az üléseket, 2009 óta viszont az EU költségvetéséből finanszírozza az Unió a csúcstalálkozókat.
Információink szerint a Tanács már fontolgatja a teljes ingyenes ellátás megszüntetését. „Lassan minden hónapra akad már egy csúcstalálkozó, és nem feltétlenül indokolt fenntartani egy teljesen ingyenes rendszert” – mondta a BruxInfónak egy tanácsi forrás, hozzátéve, hogy döntés egyelőre még semmiről nincs.
Költségek
Az adófizetőknek naponta 400-450 ezer eurójába (kb. 126 millió Ft) kerül egy uniós csúcstalálkozó, egy hagyományos kétnapos ülés megszervezése pedig csaknem egymillió eurót (kb. 280 millió forintot) tesz ki. A mostani csütörtöki és pénteki találkozóval együtt idén összesen 5 kétnapos, és 2 egynapos ülést tartott az Európai Tanács (vagy az eurózóna), ezek tehát összesen 5,4 millió euróba (kb. 1,5 milliárd forintba) kerültek az uniós állampolgároknak.
Ez csak a Tanács által fizetendő költségeket jelenti, az épületen belüli biztonsági intézkedéseket, az étkeztetést, az audiovizuális szolgáltatásokat, és az egyéb logisztikát. Szerettük volna megtudni, hogy ezen belül is mi, mennyi pénzt emészt fel, ilyen információt viszont nem tudtak szolgáltatni az intézmények. Úgy tudjuk viszont, hogy a biztonsági szolgálat teszi ki a csúcsköltségvetések tetemes részét.
A delegációk rendőri biztosítását és a forgalomelterelést viszont nem az uniós költségvetés, hanem Brüsszel városa állja. A kiemelt uniós események lebonyolításáért cserébe viszont évente 25 millió eurós (kb. 7 milliárd forint) kompenzációt kap Brüsszel a belga államtól. (A rendőri készültségről lásd később!)
Szerettük volna megtudni, hogy hány adag ételt adnak ki egy csúcstalálkozón a megerősített létszámmal dolgozó éttermi munkatársak, és mekkora egy csúcsnapon a Tanács telefonszámlája. Ezeken a napokon ugyanis nemcsak az étel és az ital, de a telefon is ingyen van, akár külföldre is. A Tanács sajtószolgálata ezekről nem tudott felvilágosítást adni, azt viszont elmondták, hogy néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag senki nem használja a kihelyezett ingyenes vezetékes telefonokat.
A csúcs
Az Európai Tanács a Justus Lipsius 5. emeletén lévő tanácsteremben tartja az üléseit. Ugyancsak a Lisszaboni Szerződés hozta magával azt a változást, hogy az üléseken már csak és kizárólag az országok állam- és kormányfői vehetnek részt. Nincsenek bent miniszterek, tanácsadók, tehát az elnökök és kormányfők csak magukra vannak utalva. Ez spontánabbá és bensőségesebbé is teszi a találkozókat. Az Európai Tanács tagja Herman Van Rompuy elnök és a 27 tagállami vezető mellett az Európai Bizottság elnöke (José Manuel Barroso), valamint meghívást kaphat az ülésekre Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is.
Rajtuk kívül jelen van még az ülésen az Európai Tanács főtitkára (a német Uwe Corsepius), az Európai Tanács elnökének kabinetfőnöke, a soros elnökségi ország uniós nagykövete, valamint a számtalan tolmács, akiknek szigorú titoktartási kötelezettségük van a teremben hallottakkal kapcsolatban.
A többezer résztvevő bonyolult beléptetési és hozzáférési rendszer alapján dolgozhat a Justus Lipsius épületen belül az Európai Tanács üléseinek idején. Komoly hierarchia figyelhető meg a belépésre jogosultak között, akiket a belépőkártyák színe (sárga, szürke, kék, piros és arany) különböztet meg egymástól.
A főbejáraton egy rutin biztonsági ellenőrzés után lehet bejutni a földszinti aulába, ahol sárga belépőkártyás újságírók százai dolgozhatnak. Ezzel lehet belépni az újságírók által elérhető helyiségekbe, a sajtótájékoztató termekbe, az étterembe, és a földszinti kávézóba.
Ezek a helyiségek hermetikusan el vannak zárva a 10-20 fős delegációk által is elérhető szobáktól és termektől, így a többi színen már értelemszerűen az állam- és kormányfőket kísérő delegációk munkatársai osztoznak. Minden országnak a 7. emeleten van saját delegációs szobája. Itt várakozhat az ülések alatt a titkárnő, a szóvivő és az államtitkár is, rendszerint szürke, vagy kék belépőkártyával.
A 7. emeletről lefelé jövet az ötödik emeleten már csak kék, piros, vagy arany belépőkártyával lehet kiszállni a liftből. Itt van a tanácsterem mellett Herman Van Rompuy és az elnökségi ország irodája is. Itt lehet lefolytatni kétoldalú egyeztetéseket a csúcstalálkozó margóján, és mint a közelmúltbéli tapasztalatok is mutatják, ilyenre gyakran van szükség 1-1 tagország meggyőzésekor.
A tanácsterem ajtajáig már csak piros vagy arany belépőkártyával lehet elmenni. Emellett van egy helyiség, amelyben delegációnként két ember (döntően a tagországok uniós nagykövetei, valamint az állam- és kormányfők 1-1 főtanácsadója) léphet be. Az ülések idején ők nyújthatnak segítséget a tagállami vezetőnek, de a tanácsterembe ők se mehetnek be. A másik terem azon a szinten az Antici-szoba, ahol a tagországok úgynevezett Antici-diplomatái (a COREPER II nagykövetek közvetlen munkatársai) szerezhetnek másodkézből információkat az ülésről. A tanácsülésekről nem készül hangfelvétel, csak három jegyzetelő vethet jegyzeteket papírra. Ők időről-időre kimennek az Antici-szobába és szóban összefoglalják, hogy miről volt szó odabent az elmúlt percekben.
Az igazán titokzatos helyszín viszont a nyolcadik emelet. Idevonulnak fel az állam- és kormányfők az ülések informális ebédjére, ahol kötetlenebbül beszélhetnek át egy-egy témát immár tényleg csak magukban. A nyolcadik emeletre csak aranyszínű belépőkártyával lehet felmenni.
Érdekes ugyanakkor, hogy míg a mindenki (értsd: újságírók) által is elérhető étteremben 5-6 főfogás, többféle desszert, gyümölcsök, sajtok és italok állnak rendelkezésre, addig a delegációs étteremben (itt esznek a delegáció tagjaként érkező miniszterek, államtitkárok) pusztán két fogás közül lehet választani. Amit viszont diplomatáktól tudunk, hogy a delegációs étteremben csak víz és bor van, semmilyen más üdítőt nem lehet kapni, még pénzért sem.
Közlekedés
A csúcstalálkozók értelemszerűen óriási előkészületekkel járnak. Az általában csütörtök estétől péntek délutánig tartó Európai Tanács ülések napjain nem feltétlenül érdemes autóba ülni Brüsszelben, legalábbis, az uniós negyed központjának, a Schuman térnek a néhány kilométeres körzetét biztosan el kell kerülni. Ideiglenes sorompókat, szöges kordonokat, vízágyúkat és rohamrendőrök százait vonultat fel a belga rendőrség erre az időszakra, sőt, a csúcstalálkozók idején a levegőből egy helikopter is folyamatosan pásztázza a környéket.
A BruxInfo ugyan nem kapott pontos információkat a rendőrségtől arról, hogy milyen erőfeszítéseket igényel egy csúcstalálkozó megszervezése, de vélhetőleg országos szintű rendőri átcsoportosítás szükséges az ülések biztosításához, ilyenkor ugyanis rendszerint ličge-i, charleroi és namuri rendőröket is Brüsszelbe vezényelnek.
Komoly logisztikai művelet a Brüsszelbe érkező delegációk utaztatása is. Noha egy-egy Brüsszelbe érkező államfőt, vagy miniszterelnököt az országa brüsszeli uniós nagykövetsége fogad a repülőtéren, majd utaztat a városban, de autójához a szabad utat rendre belga motorosrendőrök biztosítják: a magyar szokásoktól eltérően rendszerint kereszteződésről-kereszteződésre előremegy egy-egy motoros, és síppal jelzi a forgalomnak, hogy néhány másodpercre meg kell állniuk. Mivel például a csúcstalálkozók elején ez 27 állam- és kormányfő, és az uniós intézmények vezetőinek delegációit jelenti, valóban pórul járhat egy autós, ha éppen beleszalad a környéken egy konvojba.
Ha azt vesszük, hogy lényegében a teljes EU legfelsőbb politikai vezetése tartózkodik egy mindössze néhányezer négyzetméteres épületben, nem is feltétlenül tűnik nagynak a felhajtás, igaz, a város távolabbi részeinek zavartalan forgalmát az is lehetővé teszi, hogy az uniós intézmények és az ehhez közeli szállodák relatíve közel vannak egymáshoz, tehát nem kell az egész várost lezárni az Európai Tanács ülése miatt.