2011. áprilisában választották újra Berényi Józsefet az MKP elnökének. Akkor évértekelésként azt nyilatkozta, hogy a kitűzött céljait sikerült elérnie, stabilizálta a pártot egy a pártra súlyos követekezményekkel járó választás után. „Ott leszünk mindenhol, ahol szükséges megjeleníteni a magyar érdekeket”, mondta az elnök újraválasztása estéjén.
Most szombaton az MKP ismét elnököt választ. Ezen alkalomból pedig igyekeztünk mi is egy évérteklőt összeállítani Berényi elnökségéről.
Orbán Viktor üdvözölte a választási eredményeket, örömmel gratulált Berényi Józsefnek újraválasztásához. Azonban voltak, akik kevésbé örültek. Még ki sem hűlt a tinta Berényi papírján, Slota már az állampolgárságát firtatta. Hiszen ha már megkapta a magyar állampolgárságot, akkor szlovák nem lehet. És ha szlovák nem lehet, akkor pártelnök sem. Míg Slota verejtékezve kampányolt Berényi ellen, ő már el is kezdte az „új évet”, és összefogást hirdetett a magyar emlékhelyek védelmének érdekében.
Az áprilisi újraválasztás után májusban már jött is a hidegzuhany. Megszavazták ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, ahol ismét tanúi lehettünk a két teljesen különböző végletnek. Ugyanis míg Bugár Béla, a Most-Híd elnöke értelmes kompromisszumként és előrelépésként tekintett a törvényre, addig Berényi szót emelt ellene, és egyenesen értéktelennek titulálta azt. Ez mondjuk vajmi keveset segített a helyzeten, hogy a törvény már létezik, és van.
Az állampolgársági hadjárat továbbra is folyik eközben Berényi ellen, ám már nem csak Slota, de a belügyminiszter érdeklődésével kikövezve. A magyarságot közvetlenül érintő probléma volt júniusban a körzeti hivatalok bezárása, melyet nem leglepő módon magyarlakta területeken lévő hivatalok lelakatolásával kezdtek. Berényi az MKP vezéreként aláírásgyűjtést szervezett az érintett régiókban, azzal a feltett szándékkal, hogy sikerülhet megakadályoznia a hivatalnyirbálást.
Mindeközben Orbán Viktorral is sikerült összehozni júlisuban egy találkozót Tusnádfürdőn, a határon túli magyar vezetőkkel egyetemben, ahol mindannyian megállapodtak abban, hogy sikeresen áttekintették a legfontosabb nemzetpolitikai kérdéseket, és mind egyet értettek a szavazati jog kérdésében is. Július végére Berényi megunta a belügyminisztérium piszkálódását, és kijelentette: ő szlovák állampolgár, és ezennel tárgytalannak tekinti a vádaskodásokat.De hogy mégse legyen ennyire egyszerű a történet, viszonzásként Berényi kivizsgálást kérelmezett Slota állampolgárságát illetően, tekintve annak kiterjedt horvát kapcsolataira. Slota természetesen vérbe fagyva tiltakozott, hogy ez aljas rágalom. Azt hiszem azonban, hogy a kivizsgálási kérelemnek nem is az volt a valódi szándéka, hogy kiderüljön, Slota horvát állampolgár-e. Sokkal inkább arról szólt, hogy Berényi megmutassa a világnak, senki sem támadhatja büntetlenül a magyarságot.
A kétnyelvű Dél-Szlovákia csoportot támogatva az MKP kampányolásba kezdett, óriásplakátokkal hívták fel a figyelmet a kezdeményezésre. Eközben javában folyik a kampányolás a kettős állampolgárság mellett, ennek pedig legfőbb arcává Gubík László lett.
Miért ne lehetne ilyen jogrendszere Magyarországnak? Miért ne vehetnénk fel a magyar állampolgárságot és vehetnénk részt a magyarországi választásokon, ha a külföldi szlovákoknak megvan ez a joga? -tette fel a teljesen jogos, de költői kérdést Berényi.
A kettős állampolgárság ügyében Berényi Strasbourgig is elment, ahol kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek eltiprása ellen európai szinten kell orvoslatot találni. A fő probléma azonban abból adódott, hogy Szlovákia nem nagyon érezte/érzi magát érintettnek az európai ajánlások tekintetében.
Iveta Radičová miniszterelnöknő lemondása új helyzet elé állította Berényit és az MKP-t. Berényi elhatározta ugyanis, hogy az előrehozott választások során egy egészen más kampánystratégiába fog, mint ezelőtt. Meggyőződése volt ugyanis, hogy az emberekhez közelebb állnak a megélhetési kérdések, mint a kisebbségi ügyek. Így előtérbe került a munkahelyteremtés, a közúti fejlesztés, és a támogatások megnövelése Dél-Szlovákia régióban. Meglepő módon a választásokra készülve Berényi még annak a lehetőségét is felvetette, hogy a választások alkalmával együttműködhetnének Bugár Hídjával, és választási koalícióra léphetnének. Az együttműködés azonban különböző okoknál fogva nem jött létre, és ha lehet, Berényi és Bugár között ezt követően kicsit kiélezettebb lett a viszony, mint előtte. Az élet azonban ment tovább, és Berényi csak az 5 százalékra koncentrált, hiszen elmondása szerint is, ezekben az időkben ez volt a legfontosabb.
Éppen a legjobbkor, 2 hónappal a választások előtt felütötte a fejét a Gorilla, Szlovákia korrupciós botránya. Az ügyben természetesen sok más párt tagjai és tisztségviselői mellett felmerült néhány volt MKP-s neve is. Berényi ezzel kapcsolatban örömmel nyilatkozta:
Az MKP megállapítja, hogy a Gorilla-aktákban megnevezett szlovákiai magyar politikusok 2009-ben elhagyták az MKP-t, és új pártot hoztak létre. A megújult MKP megtisztulva, befolyásoktól, anyagi vagy más érdekektől mentesen tudja vállalni a szlovákiai magyarok és Dél-Szlovákia képviseletét, ellentétben azokkal a személyekkel, akiket a Gorilla a markában tart
Annak ellenére, hogy Berényi hatalmas változtatásokat eszközölt a pártban, a közvélemény kutatások továbbra is 5 százalék alá jósolták a pártot. A Berényi József vezette párt választási jelöltlistáján erős fiatalítás érezhető, rengeteg régi arc eltűnt róla. A választási programban főszerepet kapott a szociális, a gazdasági és regionális problémáknak. A legfőbb újítás valóban az volt Berényi részéről, hogy a hangsúly ezúttal nem a nemzetiségi kérdéseken volt (persze volt szó erről is), hanem sokkal inkább Dél-Szlovákia felzárkóztatásáról, ami azért tűnt jó lépésnek, mert ezzel a programmal több embert tudtak megszólítani, és ezzel többen is tudtak azonosulni.
Slota egyébként ezúttal is kitett magáért, választási plakátjaik erősen verték a fajgyűlölet határát, Berényi azonban ezt ismét nem hagyta annyiban, és feljelentést tett az SNS ellen
A márciusi választások során Fico Smerje elsöprő győzelmet aratott, és az MKP ismét a küszöb alatt maradt. Berényi csalódásként élte meg az erdeményt, amit teljesen érthető, tekintve hogy erőn felül mindent megtett, hogy az MKP-t ne tudják beskatulyázni, ennek érdekében pedig változásokat is eszközölt, de úgy tűnik, ez nem volt elég. Az MKP Országos Tanácsa ezután döntött arról is, hogy Berényi egészen biztosan az MKP elnöke marad a tisztújításig. És bár parlamenten kívüli maradt továbbra is a Magyar Koalíciós Párt, Berényi továbbra sem rettent vissza attól, hogy a visszaélések és egyéb jogfosztások ellen szót emeljen, bárhol, bármikor.
Felállván a választási vereségből Berényi nem maradt tétlen, javában elkezdett dolgozni a kisebbségi minimum kérdésén. Kezdeményezésére találkozóra került sor az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselői között. Az MKP a tárgyalások során olyan követeleséket fogalmazott meg, mint az önerőn alapuló gazdasági program közös kidolgozását, a nemzetközi nyelvhasználati ajánlások átvételét, vagy a kisebbségi autonómiamodellek meghonosítását.
Bár a választások során nem vált be a modernizálás politikája, Berényi megpróbálta ezen az úton tartani a pártot, és felröppentek olyan hírek, miszerint a párt névváltoztatást fog eszközölni. Ez szeptemberben valósággá is vált, és így Lett a Magyar Koalíció Pártjából Magyar Közösség Pártja, és az új brand, tekintve hogy a pártrövidítés (MKP) megmaradt, még akár sikeres is lehet. Ezzel együtt a párt alapszabálya is megújult.
Októberben Orbán Viktor találkozóra készült Robert Fico-val, ahol elsődlegesen a két ország közti gazdasági kérdéseiről volt szó, de a találkozó előtt a magyar miniszterelnök tárgyalást kezdeményezett Berényivel, hogy tájékozódjon a felvidéki magyarság helyzetéről. Berényi beszámolt sok mindenről, ami aktuálisan érinti a szlovákiai magyarság életét, többek között a Selye János Egyetem leminősítését, az állampolgárságuktól megfosztott magyarok ügyét.
És most, december 7-én, egy nappal a tisztújítás előtt a következő a kérdés. Új név, új alapszabály…Új elnök? Egyelőre Berényi József az egyetlen jelölt, aki 2010-ben vette át az MKP vezetését, egy elbukott választás után, akivel 2012-ben a párt szinte pontosan ugyanazt az eredményt érte el az előrehozott választásokon. Az új/régi elnökre ismét fontos dolgok várnak. Küszöbön a megyei önkormányzati választások, az Európa Parlamenti választás, és az államfő választás.
Azt azonban bizton állíthatjuk, hogy Berényi foggal-körömmel küzd, hogy az MKP ismét átléphesse a küszöböt a következő választásokon, és ha a szívünkre tesszük a kezünk, látjuk, hogy nem riad vissza modernizálástól, pusztán szeretné a magyarságot közösségként összefogni, és ennek érdekében bármit megtesz.