Az idei utolsó uniós belügyminiszteri találkozón sem tudtak megállapodni a tagállamok a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kiteljesítését célzó összes jogszabályról, így egyre kisebb az esély arra, hogy az Európai Tanács utasításának megfelelően még idén pont kerüljön az egységes mechanizmus kialakítására. A tagországok továbbra sem értenek egyet a menekültügyi kérelmek, és a bűnügyi ujjlenyomat-nyilvántartáshoz való hozzáférés ügyében. A Bizottság és a néhány tagállam továbbra is nagyobb szolidaritást vár.
Noha a Eurodac-rendelet felülvizsgálatát célzó jogszabályról csak december 18-án kezdődhetnek meg az informális egyeztetések az Európai Parlament és a Tanács között, a ciprusi soros elnökség továbbra is bízik abban, hogy még idén pontot lehet tenni a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (CEAS) kiépítését célzó összes jogszabályra. Ez egyfajta kötelezettsége is lenne a tagállamoknak, az uniós állam- és kormányfők ugyanis júniusban ismételten arra szólították fel a saját kormányaikat, hogy 2012 végéig jussanak dűlőre az összes vitás jogszabályról.
A CEAS számos uniós jogszabályt foglal magában, és alapvető célja, hogy az Európai Unióban menekültstátuszért folyamodó harmadik országbeli állampolgárok minden tagállamban ugyanolyan szabályok szerint kérelmezhessék a letelepedést; azonos határidők vonatkozzanak az eljárásokra; ugyanolyan feltételek és körülmények fogadják őket, ha ideiglenesen menekülttáborokba kényszerülnek; és nagyobb legyen a fogadó országok közötti bűnmegelőzési és terroristavédelmi együttműködés.
Az uniós belügyminiszterek a csütörtöki (idei utolsó) ülésükön újabb apró lépést tettek a CEAS teljes felállítása felé, leginkább azzal, hogy ráütötték a pecsétet a rendszer egyik elemét képező Dublin-rendeletre. A jogszabály határozza meg, mely állam hatóságai bírálják el a menekültkérelmeket, és nyújtsanak nemzetközi védelmet az illető számára. A rendelet nem új, az újonnan javasolt rendelkezések viszont felállítanának egy olyan mechanizmust, amely a tagországi menekültügyi rendszerek folyamatos ellenőrzése és értékelése után javaslatot tenne, és segítséget nyújtana egy-egy tagország rendszerének fejlesztéséhez.
A sokat hangoztatott probléma az, hogy az EU-ban letelepedni szándékozó menekültek 90 százaléka 9 tagállamba kér bebocsátást, akikre így óriási migrációs nyomás nehezedik, miközben szerintük a többi tagállam nem szolidáris és nem hajlandó nekik segíteni. A belügyi uniós biztos a BruxInfónak októberben adott interjújában elmondta, „rendkívül eltérő az uniós tagállamok felkészültsége a menekültek fogadásával összefüggésben. Eltérő határidők vannak, óriási a különbség a befogadóállomások állapotában, és értelemszerűen más kilátásai vannak a menekülteknek az egyik tagállamban, mint egy másikban.”
A Közös Európai Menekültügyi Rendszer Cecilia Malmström szerint kiegyensúlyozottabb helyzetet tud majd teremteni, a politikus ugyanakkor hozzátette, “ami az önkéntes szolidaritást illeti, tehát azt, hogy egy tagállam a szabályoktól függetlenül felajánlja a segítségét a menekültekkel kapcsolatos nyomás enyhítésére, nos ott semmilyen előrelépést nem látok”.
A Dublin-rendelet elfogadásán kívül csak minimális előrelépés történt a többi jogszabály kapcsán. A ciprusi elnökség tájékoztatása szerint az Eurodac-rendeletről már októberben megszületett az első közös tanácsi álláspont, az Európai Parlament szakbizottsága csak 17-én fogadhatja el a parlamenti véleményt. Csak ezt követően, december 18-án kezdődhetnek az informális egyeztetések a két intézmény között.
Az Eurodac rendelettervezetet csak idén júniusban nyújtotta be az Európai Bizottság. A javaslat lehetővé tenné, hogy a tagállami menekültügyi hatóságok szigorú feltételek teljesítése mellett, egyenkénti lehívásos alapon hozzáférhessenek az európai uniós ujjlenyomat-adatbázishoz (Eurodac). Ezt akkor tehetnék, ha gyanújuk van arra, hogy egy kérelmező menekült nemzetközi körözés alatt áll, esetleg biztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unióra.
Cecilia Malmström uniós biztos csütörtökön kérte a belügyminisztereket, hogy fontolják meg az EP módosító javaslatait, akik nagyobb adatvédelmi garanciákat szeretnének beépíteni a jogszabályba. Ausztria és Németország viszont az ülésen igyekezett lehűteni a kedélyeket: szerintük a minőség sokkal fontosabb a jogszabályalkotás sebességénél, és csak egy „jó kompromisszumra” lesznek hajlandók igent mondani.
Ugyancsak csökken az esély az év végi megállapodásra a menekültügyi eljárások szabályait rendező irányelv kapcsán is. Itt a gyorsított eljárásokkal kapcsolatos feltételek és a határellenőrzési kapacitásokat érintő rendelkezések (pl. menekültkérelmek ügyintézése a határon) osztják meg a tagállamokat és az Európai Parlamentet.
Az ülés utáni sajtótájékoztatón a belügyi uniós biztos nem zárta ki az évvégi megállapodást. Cecilia Malmström ugyanakkor megjegyezte, noha az Európai Tanács valóban 2012-t határozta meg a CEAS kiépítésének határidejeként, de szerint egy hat jogszabályból álló csomag, minőségi tető alá hozásánál megengedhető néhány hetes csúszás. Mindent összevetve óriásinak ítélte az elmúlt hónapokban tett lépéseket.