Uniós intézményközi vita miatt jelentősen emelkedhet a uniós tisztviselők fizetése január elsejétől. Az EU-dolgozók munkakörülményeit szabályozó korábbi jogszabály szerint az év végén megszűnik az 5,5 százalékos uniós különadó, de az új jogszabály vitájának elhúzódása miatt azt nem fogja felváltani új adóteher. Időközben a Bizottság jelezte: tovább csökken az uniós fizetések vásárlóértéke.
Levélben kérte az intézményközi ügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament és az EU Tanácsát, hogy minél előbb fogadja el az uniós személyzeti reform tavaly decemberben bemutatott javaslatát. Maros Sefcovic felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabály elfogadásának további halogatása a Bizottság akarata (és a közhangulat) ellenére eredményezheti az uniós tisztviselők fizetésének növekedését.
A 2004-es személyzeti reform (így a mindmáig hatályban lévő személyzeti rendelet) arról rendelkezik, hogy 2012. december 1-jén szűnjön meg az 1973-as olajválság után bevezetett speciális különadó. A tisztviselők alapilletményére rakódó (most 5,5 százalékos) adóterhet viszont az Európai Bizottság szeretné megtartani, sőt, a szolidaritás jegyében 6 százalékra emelné az adó mértékét.
A testület a 2011 decemberében bemutatott jogszabályi tervezetben javaslatot is tett az adó megtartására, és emelésére. Az ezzel kapcsolatos első körös európai parlamenti álláspont már megszületett, a Tanács viszont egyelőre nem mozdult előre a témában. A képviselők és a tagállamok akadozó vitája viszont könnyen azt ereményezheti, hogy az év végén megszűnik a különadó, január elsején viszont nem lép hatályba az új szolidaritási adó, tehát óhatatlanul is emelkedni fog az uniós tisztviselők fizetése, aminek szakértők szerint komoly következménye lehet a közhangulat és a költségvetési vita irányát figyelembe véve.
A BruxInfo birtokába került levél szerint Sefcovic azt írta, „még mindig elkerülhető lenne az akaraton kívüli fizetésemelés, ha a társjogalkotók hajlandók lennének tenni valamit ellene”. Az EU-biztos azt is felajánlotta, hogy ha a Bizottság által 2011 decemberében javasolt teljes reformot egyelőre nem is fogadja el a Tanács, de legalább a hatályos jogszabálynak az idevonatkozó cikkelyét módosítsák annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a szolidaritási adó.
Az uniós költségvetés egyik központi elemévé avanzsált a közelmúltban az EU-intézmények működtetésének költsége. A közvélekedés szerint a brüsszeli „vízfej”, a túlzott bürokrácia és a túlfizetettnek vélt uniós tisztviselői réteg rengeteg pénzébe kerül az európai adófizetőknek, és ha már a költségvetési kiadások csökkentéséről van szó, sokak, főleg a nettó befizető országok szerint első körben kellene jelentősen megvágni az EU-intézmények kiadásait.
A teljes uniós költségvetés mindössze 1 százalékát kitevő adminisztratív költségek csökkentésének szimbolikus jelentősége lenne csak – ismerik el sokan, a méltányosság jegyében viszont szükséges – mondja a tagállamok többsége. Az Európai Bizottság – amely 2011-ben maga is javaslatot tett az uniós kiadások karcsúsítására – viszont próbálja árnyalni a képet: a testület úgy látja, az uniós dolgozók koránt sincsenek túlfizetve, leginkább a többi tagállam köztisztviselőihez képest.
„Az uniós költségvetés 3 százalékát fordítja a közösség az EU-intézmények működtetésére, miközben Nagy-Britannia az állami kiadásainak 40, Dánia pedig a 20 százalékát fordítja a köztisztviselői fizetéseire” – mondta a BruxInfónak az intézményi ügyekért felelős bizottsági alelnök szóvivője. Anthony Gravili ugyancsak a különbség érzékeltetésére hozzátette, az uniós adminisztráció a párizsi fővárosi közigazgatás 40 százalékát teszi ki, és feleakkora, mint Birmingham város költségvetése.
A szóvivő közölte, a tavalyi 3,6 százalékos csökkenés után idén további 1,1 százalékkal mérséklődött az uniós tisztviselők fizetésének vásárlóereje. Anthony Gravili azt mondta, 2004 óta 7,6 százalékkal ér kevesebbet a Belgiumban dolgozó EU-tisztviselők bére, ez részint a speciális éves bérkiegészítési rendszernek köszönhető, amely szerint nyolc EU-tagállam (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Luxemburg) köztisztviselői fizetéseinek változása alapján módosul évről-évre az uniós tisztviselők fizetése.
A Bizottság folyamatosan hangsúlyozza, hogy míg ezekben az országokban (és az EU legtöbb államában) legalább az inflációt követően nőnek a közszféra-bérek, addig az uniós béreket lényegében a tagállami kormányok alakítják, hiszen az ő otthoni fizetési döntései alapján alakulnak az uniós tisztviselői fizetések is.