További intézkedéseket vár a médiapolitikáért is felelős uniós biztos a magyar kormánytól a médiaszabályozás kapcsán. Neelie Kroes az EP kulturális szabizottságának ülésén az európai médiszabadságról is beszélt, megemlítve Magyarország mellett Bulgáriát, Nagy-Britanniát, Görögországot és Portugáliát is, mint problémás tagállamot.
Nem tartja elégségesnek az Európai Bizottság alelnöke azokat a törvénymódosításokat, amelyeket a magyar médiszabályozással kapcsolatos brüsszeli aggályok alapján eszközölt a magyar kormány. Neelie Kroes az Európai Parlament kulturális szakbizottságának ülésén beszélt erről, kijelentve, hogy több uniós tagországban is problémák vannak a szólás- és a médiaszabadság kapcsán.
A digitális és médiapolitikáért felelős uniós biztos kérdésre válaszolva elmondta, azok a módosítások, amelyeket a magyar kormány eszközölt a brüsszeli felvetések alapján, nem oszlatják el teljes mértékben az aggályait. „Nem elég az, hogy a kormány azt mondja: folyamatosan egyeztetünk az Európa Tanáccsal, cselekednie is kell” – jelentette ki Neelie Kroes.
Az EU-biztos hozzátette, „azonnali intézkedéseket szeretnék látni, és valódi szabályozói függetlenséget”. Neelie Kroes az utóbbi megjegyzésével minden bizonnyal a Médiatanács összetételére célzott, amelyet már korábban többször kritizált, és amellyel kapcsolatban az Európa Tanács is többször véleményt nyilvánított, mondván, hogy a médiarendszer működését felügyelő testületek nem kellőképpen függetlenek.
Az Európa Tanács főtitkára egyébként a héten látogat Budapestre, ahol egy konferencián vesz majd részt.
Neelie Kroes az EP-ben elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság éppen az Európai Parlamenttől, illetve küldő szakértőktől várna iránymutatást atekintetben, hogy elégséges-e az uniós szintű szabályozás az európai média működésére. Mint mondta, nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Görögországban is találkoztak a közelmúltban olyan esetekkel, amelyek a sajtószabadság függetlenségét sérthetik.
Az uniós eszköztár viszont véges – fogalmazott az EU-biztos, ez éppen Magyarország esetében vált egyértelművé, amikor kiderült, a magyar médiatörvényt csak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv alapján tudja vizsgálni az Európai Bizottság.