A palesztin lakosságot nem érintő, arányos lépéseket kért Izraeltől az Európai Unió válaszul a Gáza-övezetet irányító Hamász rakétatámadásaira. Az uniós külügyminiszterek hétfőn elítélték a palesztin akciókat, és elismerték Izrael jogát az ország területének védelmére. Az EU tagállamok vezetői jövő decemberben dönthetnek a közösség katonai képességeinek növeléséről.
A Gáza-övezetből érkező palesztin rakétatámadások azonnali leállítását követelik az uniós tagállamok külügyminiszterei. A tárcavezetők hétfőn közleményben jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy múlt héten a Hamász rakétákkal kezdte lőni Izraelt. A közösség szerint „nem létezhet indok arra, hogy ártatlan civilek essenek áldozatul, vagy szenvedjenek a támadások miatt”.
A 27 tagország által elfogadott szöveg szerint Izraelnek joga van megvédenie a saját lakosságát a támadásoktól, de mindezt arányosan, a palesztin civilek megóvása mellett kell tennie – olvasható a közleményben. Az uniós tagállamok szerint mind az izraeli, mind a palesztin félnek be kell tartania a nemzetközi emberi jogi szabályokat. Az üzenet nem sokkal azt követően érkezett, hogy Izrael 36 órát adott a Hamásznak arra, hogy megállapodjon Tel-Avivval egy tűzszünet feltételeiről.
Az izraeli fenyegetés valós: hírforrások szerint az izraeli hadsereg már fel is sorakozott a Gáza-övezet határán, és totális háborút indítani a radikális palesztin szervezet által irányított országrész ellen azzal, hogy szárazföldi beavatkozással egészíti ki a légi műveleteket.
Catherine Ashton kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy alapvetően hogyan változott a helyzet, miután a főképviselő tárgyalt az izraeli, a palesztin, az egyiptomi és a török külügyminiszterrel, valamint az ENSZ-főtitkárával. Ashton azt mondta, a hétfői találkozón az volt a fő kérdés az uniós külügyminiszterek körében, hogy mit tudna még tenni az EU a helyzet javítása érdekében. Szerinte a közösség büszke lehet arra, hogy hosszú távon is aktívan elkötelezett az izraeli-palesztin béketeremtés mellett.
Uniós hadi együttműködés
Az uniós külügyminiszterek hétfőn informális ebéd keretében vitáztak az EU katonai képességeinek jövőjéről. A tárcavezetők úgy döntöttek, hogy 2013 decemberében állam- és kormányfői szinten vitatják meg azt, hogy az Európai Unió milyen irányban haladjon tovább a katonai kapacitások alakítása, azok felhasználása, és a hadiképzéssel kapcsolatos tagállami együttműködés terén.
Noha a feladatok megosztásán alapuló költség- és erőforrás hatékony uniós hadi együttműködésről (pooling and sharing) már évek óta folyik a gondolkodás, de igazi lökést várhatóan az Európai Tanács jövő decemberi ülése adhat majd a folyamatnak.
A külügyminiszterek első körben üdvözölték, hogy az Európai Védelmi Ügynökség elfogadott egy olyan működési szabályzatot, amely a pooling and sharing további működésének vezérelveit fekteti le. Az elfogadott szabályzat olyan konkrét intézkedéseket is körvonalaz, amelyekkel hatékonyabbá tehető a tagállami védelempolitikai döntéshozatali mechanizmusainak együttműködése.
A pooling and sharing lényege, hogy a felesleges európai felszerelési kapacitások, és az esetleges hiányosságok elkerülése végett az Európai Védelmi Ügynökség számon tartja, hogy mely tagországok milyen eszközökkel és mekkora haderővel rendelkeznek, melyek szenvednek hiányt, és pontosan milyen területeken, és adott esetben a többi tagország hogyan tudna egymásnak segíteni.
Catherine Ashton elmondta, a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a jövőben továbbra is javítani próbálják a katonai kapacitásokat.