Drámainak tartják az európai uniós tisztviselők, hogy a tagállamok 5 milliárd euróval csökkentenék az EU intézmények költségvetését 2014-2020 között. A szakszervezeteik úgy látják, ekkora kiadáscsökkentéssel az Európai Bizottság például már nem tudná ellátni a szerződési kötelezettségeit.
Tolmácsolás nélkül franciául tartotta csütörtöki európai bizottsági sajtótájékoztatóját a testület alelnöke az autóipar megmentéséről. A Bizottság szóvivője a tájékoztató elején bejelentette, hogy mivel az Európai Bizottság tolmácsai is csatlakoztak az uniós tisztviselők sztrájkjához, ezért rendkívüli módon egynyelven folyik majd a szokásos 12 órai sajtótájékoztató.
Az Európai Unió intézményi dolgozóinak szakszervezetei a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret miatt hirdettek csütörtökre munkabeszüntetést. Már az Európai Bizottság tavaly nyáron bemutatott javaslata is relatív megszorítást eredményezett volna a dolgozóknak, de a ciprusi elnökség múlt heti tárgyalási kerete, amely a kiindulópontot jelenti a tagállami vitához a november 22-23-i állam- és kormányfői csúcstalálkozóig tartó időszakban, már tényleges fizetéscsökkentést is eredményezett volna az EU tisztviselők számára.
A ciprusi elnökség javaslata alapján a tagállamok 5 milliárd euróval kevesebbet költenének a következő hét évben az európai uniós intézményekre, szemben a Bizottság tavaly nyári egymilliárd eurós csökkentési javaslatával. Míg utóbbit az EU ki tudta volna gazdálkodni a munkaidő 37,5-ről 40 hétre emelésével, az 5,5 százalékos szolidaritási adó 6 százalékra emelésével, és azzal, hogy nem pótolja a nyugdíjba menő dolgozók egy részét, az ötmilliárdos vágást viszont már a zsebükön éreznék az uniós tisztviselők.
A szakszervezetek vezetői szerint a megszorítások „drámai hatással lennének az európai közszolgálatra, és magára az európai uniós konstrukcióra is”. Ezen is továbbmennek: szerintük a kiadáscsökkentés után „az EU már nem tudná teljesíteni az EU Alapszerződésből fakadó kötelezettségeit, nem tudná végrehajtani a Tanács döntéseit, és nem tudná biztosítani az ugyancsak kötelezettségként előírt földrajzi kiegyenlítettséget sem.
A sztrájkoló uniós dolgozók felhívják a figyelmet arra, hogy noha a közvélekedés szerint jelentős, és aránytalanul magas bérekért dolgoznak az EU intézményeiben, ezzel szemben az uniós tisztviselők vásárlóereje 7,6 százalékkal csökkent 2004 óta, köszönhetően a bevezetett adóknak, a korábbi fizetéscsökkenéseknek, és annak, hogy a bérszámítási módszerekből fakadóan bércsökkentő tényező az is, hogy a tagállami köztisztviselőknek is mérséklődött a fizetése. Hozzáteszik, a tagországok közigazgatási dolgozóinak vásárlóereje átlagosan csak 3,6 százalékkal csökkent az elmúlt 8 évben.
Szerintük az EU 3 milliárd eurót spórolt meg a 2004-ben bevezetett tisztviselői reformmal, 2020-ra pedig 5 milliárdot takarítana meg. Megjegyzik azt is, hogy a tavaly bejelentett bizottsági szolidaritási intézkedéseket is „szó nélkül végrehajtották.
Az EU tisztviselői azt követelik, hogy a tagállamok vegyék a bátorságot, és mondják el az állampolgároknak, hogy az uniós költségvetés csökkentése végsősoron magasabb költségekhez fog vezetni: „az EU nélküli élet költségeihez”.