2,5 milliárd eurós szegénység elleni pénzalap felállítását javasolja az Európai Bizottság a következő hétéves pénzügyi időszakra. A leginkább rászorulók számára elérhető pénzalapból elsősorban étel és egyéb szükséges termékek vásárlására igényelhetnek forrásokat a tagállamok, mindössze 15 százalékos hozzájárulási rátával.
Vannak olyan társadalmi csoportok, akik számára nehezen elérhetők a szociális felzárkóztatásért elsősorban felelő Európai Szociális Alap forrásai, éppen ezért szeretné az Európai Bizottság “intézményesíteni”, azaz a költségvetésben is megjelenő uniós pénzalappá alakítani a leginkább rászorulók élelmiszer-elosztási programját, amelyből 1987 óta biztosít segélyeket az Európai Unió. A testület javaslata szerint a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszakban 2,5 milliárd eurót fordíthatna az EU elsősorban a hajléktalanok, valamint a nagyon szegény körülmények között élő gyermekek életkörülményeinek javítására.
A Bizottság elképzelései szerint az “Európai Segély a Leginkább Rászorulók Részére” nevű pénzalapból a tagországi hatóságok igényelhetnének forrásokat, a szükséges termékeket (leginkább élelmiszer, valamint alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékek, pl. tisztálkodási szerek) is ők vásárolnák meg, majd továbbadnák olyan civil szervezetek részére, amelyek azok elosztásáért felelnének. Az alap forrásaiból a teljes támogatási összeg 85 százalékát lehetne finanszírozni, a maradék 15 százalékot a tagországok költségvetéséből kellene kipótolni – áll a javaslatban.
A szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos hangsúlyozta, az Alap a tagállami hasonló célú támogatási rendszerekbe illeszkedne, lényegében ezeket a rendszereket támogatná, tehát a programok lebonyolításáért, a vásárlásért és elosztásért a tagországok felelnének. Andor László szerint ez a kezdeményezés valódi és nyílt demonstráció amellett, hogy az EU igenis szolidáris a leghátrányosabb társadalmi csoportokkal szemben is.
A Bizottság elképzelései szerint az EU nemcsak pénzt adna a tagországoknak, hanem segítséget nyújtana például az élelmiszerek beszerzésében is. Jelesül, a testület által elfogadott javaslat szerint az esetleges intervenciós élelmiszer-készletek egy részét is felhasználhatnák a tagállamok.
Andor László hangsúlyozta, noha a társadalmi beilleszkedés és kohézió megteremtésének a következő hét évben is az Európai Szociális Alap marad a fő forrása, de az ESZA elsősorban a munkaerőpiacon lévőket, vagy a képzést igénylő állampolgárokat tudja segíteni, a hajléktalanok és szegény gyermekek számára, alapvető szükségletek kielégítésére ezek a források szinte elérhetetlenek. Éppen ezért javasolja a Bizottság az új pénzalap létrehozását, amelynek – noha a részletszabályai csak most váltak ismertté – de a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretben már elkülönítette a testület ennek forrásait.
Az uniós biztos azt is megemlítette, hogy mintegy 116 millió állampolgár él az EU-ban szegénységben, vagy a szegénységi küszöb szélén. Közülük 40 milliónak mindennapi alapvető termékeket kell nélkülöznie. Ők azok, akik nem jutnak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez. A WHO által is elfogadott nemzetközi definíció szerint az számít ilyennek, aki minden második nap nem jut húsételhez. Az EU2020 stratégia vállalásainak értelmében az évtized végére 20 millióval kellene csökkenteni a szegények számát, ehhez pedig szerinte szükség van új eszközökre. Mind az ő, mind a hajléktalanok száma növekedett az elmúlt években.
A statisztikák szerint a gyermekek körében is rendkívül magas a nélkülözők aránya. 5,7 millió európai gyermek nem jut új ruhákhoz, 4,7 milliónak nincs megfelelő pár cipője. Tudományos tényként tekintik, hogy a szegényebb és nélkülöző gyermekek rosszabbul teljesítenek az iskolában, és az egészségükre is nagyobb veszélyek leselkednek.
Kérdéses, hogy egyes tagállamok, főként a nettó befizetők hogyan fogadják majd az új pénzalap gondolatát. Mindez azért sem egyértelmű, mert tavasz óta töbször is felvetődött informálisan, hogy az európai uniós kiadások egyesek által szükségesnek vélt csökkentése elsősorban egyes szociális kiadások (például az Európai Globalizációs Alap) összegének csökkentését, vagy adott esetben a megszüntetését kell, hogy eredményezze. A BruxInfo erre vonatkozó kérdésére Andor László emlékeztetett arra, hogy a Bizottság nem 2,5 milliárd euró pótlólagos forrást kér a tagállamoktól, hanem egy kifutó programot váltana fel egy pénzalappal, annak összege tehát már rendelkezésre áll.
Hozzátette, egyre több tagállam érti meg, hogy a gazdasági válságnak nemcsak pénzügyi, hanem komoly szociális következményei is vannak, a krízis aránytalanul nagy terhet rakott a leginkább rászorulókra. Andor László a reményét fejezte ki arra, hogy “a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló vita finisében a tagállamok nemcsak megérti, hanem támogatni is fogják az MFF szociális imenzióját és eszközeit”.