Az országspecifikus sokkhatások levezetéséhez és a szerkezeti reformok végrehajtásához nyújthatna támogatást az a „költségvetési kapacitás”, amelyet fokozatosan hoznának létre a valutaövezeten belül. Az EiT elnökének a jövő heti EU-csúcsra készülő időközi jelentése azt állítja, hogy az új mechanizmus nem zavarná az EU27-ek közös büdzséjének a köreit.
Az Európai Tanács elnöke pénteken délután közzétette a tényleges gazdasági és pénzügyi unió létrehozásának fő stádiumairól és elemeiről készült időközi jelentést, amelyet jövő heti ülésükön vitatnak meg az EU-tagállamok vezetői. A 8 oldalas anyag az eddiginél részletesebben foglalkozik az EMU négy majdani pillérével, a bankunióval, az egységes költségvetési kerettel, a gazdasági és a politikai unióval, és ennek keretében több olyan ötletet, megoldást is felvet, amit az októberi és a decemberi uniós csúcs közötti időszakban kellene részleteiben megvitatniuk a kormányoknak és az uniós intézményeknek.
Van Rompuy időközi jelentésének legfigyelemreméltóbb eleme egy „költségvetési képesség” fokozatos, hosszú távon történő létrehozása a valutaövezet számára, ami az euróval fizető országok közötti költségvetési és gazdasági integráció magasabb fokát tükrözné, és egyfajta előszobája lenne a majdani teljesen egységes gazdasági és pénzügyi uniónak. A négy uniós intézmény vezetői által közösen kidolgozott jelentés hangsúlyozza, hogy „más valutauniók története azt mutatja, hogy különböző utakon lehet elindulni a fiskális unió felé. A költségvetési eszközök és a makrogazdasági és pénzügyi sokkhatások ellen védeni hivatott fiskális szolidaritási intézkedések központosításának foka más- és más a különböző valutauniókban. Az EMU sajátosságai egy ilyen speciális megközelítést indokolnának”.
A dokumentum leszögezi, hogy a majdani „költségvetési kapacitás” olyan új fiskális funkciókat támogatna, amelyeket nem foglal magába az EU 27 tagállamának többéves pénzügyi kerete (magyarán a közös keretköltségvetés).
Az időközi jelentés két ilyen lehetséges funkciót ajánl megfontolásra a most kezdődő vitában: a makrogazdasági és pénzügyi sokkhatások levezetését és ezzel egyidejűleg és kölcsönhatásban a szerkezeti reformok támogatását. Mindkét funkció azt a célt szolgálná, hogy a valutaövezet tagállami közötti különbségek csökkenjenek idővel a versenyképesség tekintetében, illetve egyfajta biztonsági hálót is érezzenek maguk alatt azok az országok a kiigazítás időszaka alatt.
A dokumentum szerint az első lehetséges funkció az országspecifikus sokkhatásokhoz való alkalmazkodást könnyítené meg azzal, hogy bizonyos fokig központi szinten vezetné le ezeket a sokkhatásokat. A jelentés azt is világossá teszi, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) egy válságkezelési mechanizmus és nincs ilyen sokkhatásokat levezetését elősegítő funkciója. Azt is hozzá teszi, hogy csak korlátozott központi szintű fiskális szolidaritásról lehet szó, nem pedig egy állandó pénzügyi transzferről a tagállamok között.
A leendő fiskális képesség másik fontos funkciója a versenyképesség és a növekedési potenciál javítását célzó szerkezeti reformok elősegítése lenne. A majdani „pénzügyi alapnak” arra is képesnek kell lennie, hogy kölcsönöket vegyen fel – áll a szövegben, ami arra is utalhat, hogy nem feltétlenül nemzeti költségvetési forrásokból teremtenék elő a működéséhez szükséges forrásokat.
A majdani teljesen egységes költségvetési keret egy kincstári funkció létrehozását is előfeltételezi világosan meghatározott költségvetési hatáskörökkel – olvasható a jelentésben.
Ami a gazdasági pillér elmélyítését illeti, a jelentés felveti annak a lehetőségét, hogy a valutaövezet tagállamai szerződéses viszonyra lépjenek az EU intézményeivel a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő reformok végrehajtása érdekében. Ehhez ideiglenes, rugalmas, korlátozott és célzott pénzügyi ösztönzőket is kaphatnának, feltéve, hogy eleget tesznek az Európai Szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlásoknak. A főbb nemzeti gazdasági reformok összehangolására is kiterjedne a keret, amiben az eurózónán kívüli országok is részt vehetnének.
Az időközi jelentést előbb az állam- és kormányfők vitatják meg jövő csütörtökön, hogy aztán decemberre elkészüljön egy komplett, a gazdasági és pénzügyi unióhoz elvezető útitervet felvázoló jelentés.