Újabb 12 kezdeményezéssel adna lökést az Európai Bizottság az egységes piac kiépítésének, amelyben – korábbi tagállami elismeréssel is – továbbra is a gazdasági növekedés egyik fő motorját látja a testület. A Bizottság által szerdán elfogadott második belső piaci akcióterv részben régi, részben új területeken gyorsítaná a belső piac megteremtését, egyben ösztönözné a korábbi jogszabályok mielőbbi tagállami átültetését, amellyel még igencsak adósak a tagországok.
Noha a tavaly áprilisban bemutatott első belső piaci akcióterv 12 pontjából még csak mindössze egyről fogadtak el az uniós intézmények EU-jogszabályt, az Európai Bizottság szerdán már az újabb 12 kezdeményezést is bemutatta, amellyel újabb lökést kíván adni az egységes piac kiépítésének. Az Európai Unió az elmúlt bő egy évben visszatérően hangoztatja, hogy a gazdasági növekedés beindításának egyik közvetlen eszköze lehetne a belső piac, az uniós állampolgárok és vállalkozások költségeit ugyanis számos olyan szabályozási akadály növeli, amely nélkül gyorsabban beindulhatna a gazdaság.
A szolgáltatások teljes szabadsága, a vállalkozásalapítás könnyítése és a szabályok egységesítése, valamint az elektronikus közigazgatás mind olyan kívánalmak, amelyek eurómilliókat hagynának évről-évre az állampolgárok és a cégek zsebében, éppen ezt célozná a második belső piaci csomag, amely újabb 12 területet világít meg, amelyeken a következő hónapokban jogszabályi kezdeményezések várhatók.
„Az egységes piacra egyre nagyobb szükség van, és egyre kevésbé kedvelik az emberek” – idézte szerdán a belső piacért felelős uniós biztos az elődje, Mario Monti jelenlegi olasz kormányfő szavait. Michel Barnier szerint az EU és a Bizottság feladata, hogy népszerűvé tegye ezeket az intézkedéseket. Mindennek előzménye, hogy Monti 2010 októberében 50 olyan javaslatot fogalmazott meg, amellyel „újra lehetne indítani” az elviekben már 1992-ben létrejött egységes piacot.
A belső piaci akcióterv négy „fő növekedési csoportba” sorolja a 12 kezdeményezést: transzeurópai hálózatok; állampolgárok és vállalkozások mobilitása; a digitális gazdaság támogatása; vállalkozásalapítás ösztönzése és fogyasztói bizalom.
A transzeurópai hálózatok területén a Bizottság azt javasolja, hogy valósuljon meg a teljes verseny az Európai Unión belüli közlekedési és energiaszektorban. Ennek megfelelően
1) meg kell nyitni a belföldi személyszállítási vasúti piacot a külföldi szolgáltatók előtt;
2) fejleszteni kell a tengeri közlekedésre vonatkozó belső piacot;
3) fel kell gyorsítani az Egységes Európai Égbolt kezdeményezés megvalósítását;
4) a tagországoknak tenniük kell azért, hogy a már meghozott energiajogszabályokat hatékonyan végrehajtsák.
Az állampolgárok és vállalkozások mobilitása nem újdonság, ez a csoport szerepelt már az első belső piaci akciótervben is. A szerdán elfogadott csomagban viszont a Bizottság előrevetíti az
5) EURES jelenleg is működő álláskereső portál teljeskörű munkaerőpiaci rendszerré alakítását. Ez megkönnyítené, hogy az uniós állampolgárok könnyen tudomást szerezhessenek arról, hogy egy másik országban megfelelő munkához juthatnának, és ebből kifolyólag könnyen országot is tudjanak váltani.
6) A Bizottság szerint olyan rendelkezéseket kell az uniós jogba építeni, amelyek elérhetővé tennék a hosszú távú befektetési alapokat a magáncégek számára, hogy könnyebben pénzhez jussanak a hosszabb távú befektetéseikhez. Ezen túlmenően
7) meg kell újítani a fizetésképtelenségi eljárásokat, főként a határokon átnyúló ügyekre vonatkozólag.
A digitális gazdaság kapcsán az Európai Bizottság fontosnak tartja továbbra is azt, hogy 2015-re kiépüljön az úgynevezett digitális egységes piac, ami alatt szűk értelemben az elektronikus közigazgatás, az elektronikus szolgáltatások elterjedése, és az internetes hitelesítési technológiák (számlázás, aláírás stb.) egységesítése értendő. Mindez szintén nem ismeretlen, külön csoportként szerepelt az első akciótervben is.
A második intézkedéscsomagban a testület szükségesnek nevezi
8) az elektronikus kereskedelem szabálykülönbségeinek a megszüntetését elsősorban a fizetési szolgáltatások szabadságáról szóló irányelv módosításával.
9) meg kell találni annak okait, hogy elmaradoznak a szélessávú internetes technológiákba irányuló befektetések.
10) egységes európai uniós előírásokat kell alkotni az elektronikus számlázásra, ezzel egyszerűbbé, és igazságosabbá válnának a közbeszerzések tagállamszerte.
Az egységes piaci csomag szociális dimenziójaként a Bizottság javasolja
11) a termékbiztonsági előírások fejlesztését, és azok alkalmazásának kikényszerítését;
12) valamint olyan jogszabályok bevezetését, amelyek lehetővé teszik minden uniós állampolgár számára, hogy bankszámlát nyisson, ennek költségei pedig külföldön is átláthatók és igazságosak legyenek.
Michel Barnier EU-biztos elmondta, az akcióterv alapján az Európai Bizottság legkésőbb tavaszig bemutatja az összes – ehhez kapcsolódó – jogszabályi javaslatot, a nem jogalkotási jellegű dokumentumokat pedig 2013 végéig. Az intézkedéscsomagban a Bizottság azt kéri, hogy 2014 tavaszára fogadják el az uniós intézménye a javaslatokat.
Első intézkedéscsomag
Az EU-biztos felhívta a figyelmet arra, hogy noha égető lenne az egységes piac mielőbbi kiteljesítése, egyelőre még az első intézkedéscsomagot sem hajtották végre a tagországok. Olyannyira nem, hogy a tavaly áprilisi 12 irányhoz kapcsolódó jogszabályokból csak egyet fogadtak el a tagállamok. Barnier reményei szerint további hatott még idén le lehet zárni.
Ezek közül várhatóan csütörtökön jutnak dűlőre a tagállamok az EP-vel az egységes szabványokról szóló irányelvről, továbbá december végéig megszülethetnek a jogszabályok az egységes szabadalomról, az alternatív vitarendezési javaslatról, a kockázatitőke-alapokról, a szociális befektetési alapokról, valamint a könyvelési szabályokról.