Csak néhány mutatót tekintve halad jó irányba az Európai Unió az EU 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések teljesítése terén – derül ki az Eurostat adataiból. A foglalkoztatás, a kutatásfejlesztési ráfordítás, a károsanyag-kibocsátás, az energiahatékonyság és a szegények száma tekintetében rosszabbul teljesített tavaly a közösség, mint három évvel ezelőtt.
Következtetések levonása nélkül mutatta be az Európai Unió statisztikai hivatala, hogy hogyan állnak a tagállamok, és maga a közösség az EU 2020 stratégia teljesítésével. A számokból kitűnik, 2009-ről 2011-re egy sor mutató romlott, és így az EU ezek tekintetében messzebb is került a 2020-as céloktól, néhány célkitűzés teljesítésére azonban egyre nagyobb esély mutatkozik.
A tagállamok által is jóváhagyott komplex gazdaságfejlesztési stratégia öt területen határozott meg uniós, valamint tagállamokra lebontott célszámokat, amiket az évtized végére teljesíteni kell. Ezeket a vállalásokat az Európai Bizottság minden évben nyomon követi az európai szemeszter keretein belül. A tagországoknak minden áprilisban nemzeti reformprogramot kell leadniuk Brüsszel számára, amelyekben meg kell jelölniük, hogy a következő három évben milyen intézkedésekkel, milyen átmeneti célszámokat kívánnak teljesíteni. A tervek alapján a Bizottság országspecifikus ajánlásokat készít.
Kilenc évvel az évtized vége előtt (a most közölt statisztikák 2011-esek) egyelőre egyik uniós célkitűzés sem teljesül, de több olyan mutató is van, ahol folyamatos romlás tapasztalható.
Az EU 2020 stratégiában a tagországok vállalták, hogy az európai uniós foglalkoztatást 75 százalékra emelik. 2011-ben 68,6 százalékos volt az EU foglalkoztatási szintje, 2009-ben 69 százalék, de 2005-ben sem volt több 68 százaléknál. A mutató tehát mindent összevetve nem emelkedik, sőt, az utóbbi három évben még csökkent is, szakértők ugyanakkor megjegyezték, hogy 2005-höz képest a gazdasági világválság sem tudta jelentősen éreztetni a hatását. Más kérdés ugyanakkor, hogy a munkanélküliség 10,5 százalékos rekordmagasságban van, erről éppen hétfőn számolt be a BruxInfo.
Magyarország rontja az átlagot, alig 60 százalék fölött alakult tavaly a foglalkoztatás szintje, a magyar vállalások viszont ambíciózusak. Az uniós célhoz igazodva Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra 75 százalékra emeli a szintet. A tagállamok adatait vizsgálva, Magyarország esetében van a legnagyobb különbség a legfrissebb adatok és a vállalások között (14,3 százalékpont), ráadásul Görögország után Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje az uniós tagállamok között.
A kutatás-fejlesztésre fordítandó állami kiadások mértékét a GDP 3 százalékában határozta meg az EU. Legalábbis uniós átlagban ennyit kell elérniük a tagországoknak 2020-ra. Tavaly az EU bruttó hazai össztermékének 2 százalékát fordították a tagországok innovációra, ez 2009-ben 2,01 százalék volt, 2005-ben viszont 1,83 százalék. A kutatás-fejlesztési mutatót tekintve óriási különbségek mutatkoznak a tagországok között. Finnország, Svédország és Dánia bőven több mint a GDP-je 3 százalékát innovációra fordítja, míg Románia és Ciprus esetében a 0,5 százalékot sem éri el az innovációs büdzsé aránya.
Magyarország 2010-ben (ebből az évből állnak rendelkezésre legfrissebb adatok – a szerk.!) alig a GDP-je 1,2 százalékát költötte innovációra, a saját vállalása szerint 2020-ra 1,8 százalékra emeli a költségek arányát.
Az EU 2020 stratégia részévé vált az úgynevezett 3×20-as klímavédelmi vállalás is, ami szerint EU-szinten 20 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátás mértékét 1990-hez viszonyítva; 20 százalékra kell emelni a megújuló energiák arányát; és 20 százalékkal kell mérsékelni az energiafogyasztást. 2009-ről 2010-re a kibocsátás és az energiafogyasztás is nőtt, ezek tekintetében tehát az unió messzebb is került a vállalásaitól. 2009-ben már 17 százalékos kibocsátáscsökkentést regisztrálhatott a közösség, 2010-re viszont romlott a helyzet, és már csak 15 százalékos volt a csökkenés 1990-hez képest.
Ugyanígy az energiafogyasztás is fokozatosan csökkent, de 2009 óta romlott a helyzet. 7,7-ről 5,4 százalékra mérséklődött az energiamegtakarítás mértéke 2009-ről 2010-re, egyre messzebb kerülve így a 20 százalékos céltól.
Stabilan javul viszont a helyzet a megújuló energiák aránya kapcsán. A 20 százalékos EU-célhoz képest a közösség 2010-ben 12,5 százalékon állt, 2009-ben 11,7%, 2005-ben pedig 8,5% volt a megújulók aránya a teljes energiafogyasztáson belül. Magyarországon 2010-ben 7,4% volt a megújulók részesedése, 2020-ra pedig azt vállalta a kabinet, hogy 13 százalékra emeli az arányt.