Svédország kormánya a 2012. évi őszi ülésszak kezdetével bejelentette a legújabb költségvetési reformok többségét, amelyeket teljes egészében szeptember 20-án mutatnak be. Az új reformok keretében többek között az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre, illetve a befektetések ösztönzésére koncentrálnak.
Komoly összegeket fektetnének a szellemi tőkébe: a kulcsfontosságú kutatás-fejlesztésre 4 milliárd svéd korona jutna a következő években. Az oktatásügyben még nagyobb hangsúlyt fordítanának az integrációs politikára, mert a bevándorlók teljesítménye befolyásolja a svéd iskolák hatékonyságáról alkotott összképet. Jan Björklund oktatásügyi miniszter, helyettese, Nyamko Sabuni, valamint Erik Ullenhag integrációs miniszter prezentálta az új támogatási programot, amely a bevándorlók társadalomba való beilleszkedésének segítésén túl magasabb színvonalú szakképzést biztosítana.
A bevándorlók támogatásának szükségességét azzal magyarázzák, hogy a régebben és manapság Svédországban letelepedő népek között érezhető kulturális különbség áll fenn. Míg 10 évvel ezelőtt a bevándorlók Közel-Keletről, főleg Iránból és Irakból érkeztek, ahol az instabil politikai rendszer ellenére az iskolai rendszer jól szervezett, addig az elmúlt időszakban romlott a helyzet, mert az újabban letelepedők nagy része pl. Szomáliából és Afganisztánból érkezik, ahol súlyos problémát jelent a nők képzetlensége.
A legtöbb támogatást – amik nagy része az extra tanórákat finanszírozná – az általános iskolák kapnák, ezen felül 330 millió dollárt fordítanának ösztöndíjprogramok és gyakorlati helyek biztosítására, mert Svédországban a munkaerő piacon a pályakezdők szorulnak a legnagyobb segítségre. Szintén nagyobb hangsúlyt kapna az, hogy felnőttképzésre, illetve továbbképzésre ösztönözzék az embereket.
A svéd Statisztikai Hivatal legújabb felmérése alapján a munkanélküliség 7,2 százalék Svédországban, amely 0,6 százalékpontos növekedést jelent nyárhoz képest. A munkanélküliség problémájának tárgyalásakor nem értett egyet a kormánykoalíció: míg Anders Borg pénzügyminiszter ellenezte a munkanélküli segélyek további emelését, addig ketten is – Solveig Zender, a Centrumpárt valamint Johan Pehrson a Liberális Párt tagja – szót emeltek ellene. A munkanélküli segély értéke több éve nem emelkedett a skandináv országban, és a pénzügyminiszter ezt az állapotot szeretné megtartani, mert állítása szerint csak akkor szorulna korrekcióra, ha a munkanélküliségi ráta 1-2 százalékkal növekedne.
A kormány a gazdaságösztönzés egyik elemeként azt kezdeményezte, hogy a évi 130 millió dollárt költsenek a svéd bányászati iparra. Az ország északi részén a bányászathoz szükséges közlekedés és infrastruktúra támogatásán túl kutatásra is költenének a pénzösszegből. Éles vitát váltott ki az a tervezet, mi szerint a cégeknek kevesebb adót kellene fizetniük azért, hogy az országban ezzel is elősegítsék a külföldi befektetéseket. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a 22 százalékra lecsökkentett adó következtében növekedne a befektetések száma, azonban több pénz is hagyná el az országot, mivel a multi cégek „hazaviszik” a profitot.
A svéd Pénzügyi Igazgató Hatóság (Ekonomistyrningsverket) szerint Fredrik Reinfeldt kormányának új reformjai jelentősen növelnék Svédország kiadásait az államháztartás kárára. A hatóság képviselője, Hĺkan Jönsson becslése szerint a skandináv ország közel 5 milliárd dollár adósságot fog „termelni” a mostani és ezt követő évben, a lassú növekedés, és a munkaerőpiacon fennálló alacsonyabb kereslet miatt.
Az aktuális pénzügyi politikai célkitűzések között az szerepel, hogy Svédország minden évben 1 százalékkal javítja a GDP értékét, hogy így apránként csökkentse a deficitet, azonban Jönsson szerint ez az összeg nem teljesíthető a bejelentett kiadásokkal számolva. A Statisztikai Hivatal elemzése alapján a második negyedévben az ország GDP-je 0,7 százalékos javulást ért el az első negyedévhez képest.