A szentpétervári Péter-Pál erődtől nem messze elterülő 3700 négyzetméternyi Lenfilm évek óta letargikusan tesped. Az omladozó falak, az elöregedett technika és a szomorúan kullogó munkatársak csak sejtetik, milyen pezsgő műhely volt a stúdió valaha. A helyet sokan szeretnék felrázni, amivel azonban nem feltétlenül járna együtt a filmezés újraindulása.
A hanyatlásban lévő szentpétervári Lenfilm stúdió – manapság – rejtett kincseit többen is értékesítésre érdemesnek tartják, ám ez nem mindenkinél esik egybe a filmkészítés újjáélesztésével. Szeptember 11-én a RIA Novosztyi hírügynökség adott helyet annak a társadalmi vitának, ahol a Lenfilm megmentéséről folyt a szó. Andrej Arisztarhov, az Orosz Kulturális minisztérium tanácsadója rideg számokkal festette le a filmgyár szomorú helyzetét: A Lenfilm 2011-ben 32 millió rubeles veszteséggel zárt, össztartozásainak értékét pedig 26 millióra becsülik. A hanyatlás fő okaként a nem rendeltetésszerű használatot, az elöregedett felszerelést és a filmarchívum jogainak elvesztését nevezte meg a tanácsos.
A pusztulás 2001 áprilisával kezdődött, amikor aláírták a stúdió privatizálásáról szóló ukázt. Ennek megfelelően 2008-ban piacra került a Lenfilm, ám az értékesítés csak részletekben történt meg. A lassú de biztos szétcincálásra, a 2010-es tervek alapján, az AFK Szisztéma tett volna pontot azzal, hogy a Pétervár központjában elhelyezkedő drága területet értékesítette volna, valamint luxuslakásokkal és bevásárlóközponttal építette volna be.
2011. áprilisában Alekszandr Szokurov és ifj. Alekszej German rendezők nyílt levélben fordultak Vlagyimir Putyinhoz a Lenfilm elkótyavetyélését illetően. Októberben az orosz elnök személyesen ígérte meg Szokurovnak, hogy nem lesz sem privatizáció, sem pusztulás.
Két csoport kívánt a tettek mezejére lépni, – az egymástól oly nagyon nem eltérő – koncepcióikat a már említett társadalmi vitán ismertették. A Társadalmi Tanács elképzeléseit Alekszandr Szokurov és Andrej Szigle, a Rendezők Tanácsáét pedig Eduard Picsugin és Szergej Sznyezskin vázolta fel. Mindkét terv három részre osztaná a Lenfilm tevékenységét: filmgyártás, produceri feladatok és oktatás, valamint a filmarchívum jogainak visszaszerzésében is egyetértettek.
A tervek között a számok adták a legnagyobb különbséget. Míg a Társadalmi Tanács 2, addig a Rendezők Tanácsa 1,5 milliárd rubelből látja realizálhatónak az újraélesztést. Végül a Rendezők Tanácsának tervezete kapott nagyobb támogatást.
A nyilvános fórum után a kulturális tárca, a vita szervezőjeként átadta az ügyet a Gazdasági Minisztériumnak és az Állami Vagyonügynökségnek, hogy meghozzák a financiális döntéseket. Ezenkívül az Állami Vagyonügynökség javaslatára létrehoznának egy szakértőkből álló bizottságot, ahová meghívják Alekszandr Szokurov, ifj. Alekszej German rendezőket és Szergej Szeljánov producert, valamint Iván Demidovot, a Kulturális Minisztérium miniszterhelyettesét és Andrej Arisztarhov tanácsost, a bizottság elnökének pedig Fedor Bondarcsuk orosz filmrendezőt neveznék ki. Így a vitát követően úgy tűnik tényleg lendületet kap a Lenfilm feltámasztása, már csak a pénzügyi döntést kell megvárni.