Indokolt esetben több időt kaphat Görögország a nemzetközi trojkától a kitűzött célok elérésére, több pénzre azonban aligha számíthat – közölte az Eurócsoport pénteki ciprusi informális ülésén több ország pénzügyminisztere. Az IMF vezérigazgatója cáfolta, hogy az EKB elnökével tárgyalásokat folytatnának egy, a sajtóban 300 milliárd eurósra becsült átfogó spanyol mentőcsomagról.
Bár Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke szerint október elejénél korábban nem készül el a nemzetközi hitelező trojka végleges jelentése a második görög kiigazítási program végrehajtásáról, és politikai szinten is csak október második felében dönthetnek a hogyantovábbról, ennek ellenére már javában folyik a találgatás az Athénnak a program teljesítésében való elmaradás miatt adandó könnyítésekről.
Az Eurócsoport pénteki ciprusi ülése előtt és azt követően újságírók kérdésére több valutaövezeti pénzügyminiszter is kategorikusan kizárta azt, hogy több pénzt adjanak a görögöknek, miközben arra már nagyobb hajlandóságot mutattak, hogy új, meghosszabbított határidőket kapjon Athén a program feltételeinek a teljesítésére.
„Ha az államháztartási hiány végül magasabb lesz, lehet szó egy kicsit több időről, de több pénzről semmiképpen” – közölte Jan Kees De Jager holland pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy néhány a görög kormány által vállalt intézkedés későbbi végrehajtását érti ezalatt. Osztrák kollégája, Maria Fekter is szinte ugyanezt visszhangozta, hangsúlyozva, hogy több pénzről szó sem lehet. „Nagyon nehéznek látom a helyzetet, ezért nem hiszem, hogy megéri több pénzt tenni a programba” – ezt már Anders Borg, az eurózónán kívüli Svédország pénzügyminisztere nyilatkozta a sajtónak.
Az Eurócsoport ülését követően újságírók Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját is kitartóan faggatták arról, hogy tekintettel arra, hogy távolra került a görög program céljainak elérése, így az is, hogy az államadósságot 2020-ra a GDP 120 százaléka köré szorítsák le, milyen engedmény képzelhető el. Lagarde válaszában rámutatott, hogy Athén már eddig is óriási erőfeszítést tett, de ezen az úton kell tovább haladnia. Elismerte, hogy az adósság fenntarthatósága komoly probléma, és úgy vélte, hogy „az időtényező az egyik opció, amit mérlegelni kell”.
Lagarde hozzátette, hogy biztatóan haladnak a tárgyalások a trojka és a görög kormány között, előrelépést értek el a költségvetési hézag kitöltésében, de mind a költségvetési konszolidáció, mind pedig a strukturális reformok terén többre van szükség. Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter közleménye szerint a találkozó fő üzenete, hogy október végéig megpróbálnak mindent masnira kötni. „Közelednek az álláspontok a trojka és a kormány között, és az a célunk, hogy minél előbb befejezzük a tárgyalásokat” – közölte a görög pénzügyminiszter.
Christine Lagarde cáfolta azokat a sajtójelentéseket, melyek szerint az IMF és az Európai Központi Bank között intenzív tárgyalások folynának egy 300 milliárd euró körüli, 3 év futamidejű pénzügyi mentőcsomagról. Emlékezetes, hogy Spanyolország bankrendszere feltőkésítéséhez nyáron már kapott egy 100 milliárd eurós hitelcsomagot, aminek az egyes bankok közötti elosztásáról november végéig születhet döntés.
A valutaövezet és az IMF vezetői pénteken szinte kórusban méltatták az úgynevezett programországokban, továbbá Spanyolországban és Olaszországban zajló fiskális kiigazítást és szerkezeti reformokat, amelyek Mario Draghi, az EKB elnöke szerint ugyanúgy hozzájárultak a piaci hangulat kedvezőre fordulásához az elmúlt napokban, mint az Európai Központi Bank által meghirdetett államkötvény-vásárlási program.
Írország és Portugália különösen sok dicséretet kapott, utóbbi Juncker szerint jövőre visszatérhet a tőkepiacokra. Az IMF vezérigazgatója pedig valutaövezeti sikersztoriról beszélt a két ország kapcsán.
Az Eurócsoport a német alkotmánybíróság szerdai döntése után kialakult helyzetet is megvitatta, üdvözölve Karlsruhe döntését, ami meg nyitja az utat az állandó válságkezelési alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) október 8-i indulása előtt. Az ESM az átmeneti alapként működő európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) helyébe lép majd, de saját tőkéje és még több eszköze lesz a tűzoltásra. Juncker közölte, hogy az ESM két részletben még októberben hozzájut az első 32 milliárd eurós tőkéjéhez, és október végén teljesen működőképessé válik majd.
Az Eurócsoport ülésén téma volt még a Bizottság eheti javaslata az egységes (valutaövezeti) bankfelügyeleti mechanizmus létrehozására. Anders Borg, az eurózónán kívüli Svédország pénzügyminisztere újságíróknak nyilatkozva meglehetősen elutasítóan foglalt állást a tervről. Nagyon problematikusnak nevezte azt, hogy az EKB átvegye a svéd hatóságoktól a bankok felügyeletét, ami szerinte a szigorú svéd bankfelügyeleti szabályok aláásását vonhatja maga után. Hozzátette, hogy Stockholm nem fogad el alacsonyabb tőkekövetelményeket annál, amit az új tőkemegfelelési irányelvben (CRD4) megállapítottak.