Hosszú nyári szünet után ismét beindul az őszi ülésidőszak az EU-ban méghozzá nem is akármilyen héttel: a kontinens életében meghatározó események zajlanak a napokban. Kezdődnek a hollandiai választások, a mentőcsomagot igénylő országok sora pedig újabb taggal bővülhet Madrid személyében. A hét stílszerűen az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szezonnyitó beszédével indul arról, merre is tart az európai válságkezelés.
Hosszú augusztusi pauza után szeptember 14-én tartják első értekezletüket az euróövezet pénzügyminiszterei Cipruson. Noha nem olyan zűrzavaros időben veszik fel újra a fonalat az EU döntéshozói mint tavaly ilyenkor, a nyári szabadságolások után rögtön az első héten a kontinens jövőjét meghatározó események zajlanak. Nem véletlen, hogy szeptember 12-i szezonnyitó beszédében az Európai Bizottság elnöke is olyan kardinális kérdéseket feszeget, minthogy merre tart és hogyan törhet ki az Európai Unió a gazdasági válságból?
A döntéshozók tulajdonképpen rögtön a lovak közé csapnak, hiszen meghatározó események sora követi egymást a héten: a német alkotmánybíróság szerdán mondja ki, hogy alkotmányos-e Németország részvétele az Európai Stabilitási Mechanizmusban (ESM – European Stability Mechanism) , ugyanezen a napon tartanak előrehozott választásokat Hollandiában, pénteken pedig a közös európai bankfelügyeletről tárgyalnak az eurózóna pénzügyminiszterei. Mindemellett egész héten folynak az egyeztetések az Európai Unió, az Európai Központi Bank (ECB – European Central Bank), a Nemzetközi Valutaalap (IMF – International Monetary Fund), valamint Athén között.
Az elemzők előzetesen úgy számoltak, hogy az ESM bukása a német bíróság előtt megjósolhatatlan követkeményekkel járt volna, ezért is várták sokan izgatottan a mai napot. Hasonlóan magas a tétje a holland választásoknak is, hiszen komoly kockázatot hordoz magában, hogy az euroszkeptikus bal- vagy jobboldali radikális pártok győznek-e vagy az eddig kormányzó mérsékelt liberális és szocialista erők maradnak-e hatalmon. Minden alternatíva közül azonban egy kialakuló patthelyzet lenne a legrosszabb.
Görögországban egész héten folynak az egyeztetések a trojka (EU-ECB-IMF) és a hellén kormány között a következő két évben elvárt megszorító intézkedések részleteiről. A triumvirátus pénteken érkezett Athénba a 130 milliárd eurós támogatási csomag kapcsán meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzésére, ami feltehetően októberig eltart és ezen múlik a csomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének folyósítása. E nélkül az ország fizetésképtelenné válna, és el kellene hagynia az euróövezetet. A görög parlamentnek ráadásul még el kell fogadnia egy az ítészek által elvárt pótlólagos, 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentő csomagot a 2013-2014-es periódusra. Ezt megfejelve a hitelezőkkel való vasárnapi találkozón az égei állam pénzügyminisztere, Joanisz Szturnarasz ennél is nagyobb, 17 milliárd eurós megtakarítást ajánlott annak ellenére, hogy az ország GDP-je a második negyedévben évi 6,3 százalékkal csökkent és a munkanélküliségi ráta is 24 százalékos rekordszinten áll.
A görögök kisegítésének ügyében tehát októberig nem várható döntés, úgy ahogy a hasonló mélyponton álló spanyolokéban sem. Az ibériai ország bankjainak esetében az euróövezeti tagállamok már korábban döntöttek egy 100 milliárd eurós mentőcsomagról, de most maga az ország is uniós segítségre szorulhat. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök egy hétfő éjszakai televíziós nyilatkozatban ezt nem is cáfolta hozzátéve, hogy kormánya még nem döntött arról, kér-e pénzügyi segélyt az euróövezeti mentőalapból, tájékozatott a BBC.
A bajba jutott európai országok számára jelentős segítség lehet az ECB közelmúltbeli döntése, miszerint az adósságfinanszírozási költségek enyhítése érdekében kész az euróövezeti országok kötvényeinek vásárlására, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Azt, hogy kötvényvásárlásait az intézmény feltételekhez kötné, Angela Merkel német kancellár külön üdvözölte a pénteken Werner Faymann osztrák kancellárral tartott közös bécsi sajtótájékoztatóján.
A német kancellárnak a déli államok megsegítése után újabb falatot kell letuszkolnia a polgárok torkán: a Handelsblatt írása szerint Németország az eddiginél is több pénzt fizet be az unió közös kasszájába a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra. A német üzleti lap szerint még nem tudni, mekkora rész hárul az unió húzó országára, azt azonban a berlini vezetés már elfogadta, hogy növelni kell befizetéseit.